Kisdemeter
Kisdemeter (románul: Dumitrița, németül: Waltersdorf, erdélyi szász nyelven Woldersdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
| Kisdemeter (Dumitrița, Waltersdorf) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427037 |
| Körzethívószám | +40 x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32919 |
| Népesség | |
| Népesség | 753 fő (2011. okt. 31.)[2] |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[3] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 465 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisdemeter
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 04′ 17″, k. h. 24° 37′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 17″, k. h. 24° 37′ 32″ | |
| Kisdemeter weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Besztercétől 14 km-re délkeletre, Alsóbudak, Felsőbudak, Petres és Sajósolymos közt fekvő település.
Nevének eredeteSzerkesztés
A település nevét a Szent Demeter tiszteletére szentelt római-katolikus (ma lutheránus) temploma után kapta. A Kis- előtag a közeli Nagydemetertől való megkülönböztetésül szolgál.
TörténeteSzerkesztés
1334-ben Sanctus Demetrius néven említik először. A települést szász telepesek alapították.
Lakossága a reformáció idején felvette a lutheránus vallást.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
Német lakosságát a második világháború után kitelepítették, helyükre román telepesek érkeztek.
LakosságaSzerkesztés
1910-ben 933 lakosa volt, ebből 544 német, 207 román, 143 cigány és 39 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 781 lakosából 601 fő román, 179 cigány és 1 német volt.
LátnivalóSzerkesztés
- A 14. században épült lutheránus temploma.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
ForrásokSzerkesztés
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
.svg){kind=small}