Kisrőce

Kisrőce (szlovákul Revúčka, németül Klein-Rauschenbach) Nagyrőce város része, egykor önálló település Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése

Nagyrőce központjától 2 km-re, északkeletre fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre.”^[1]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rőcze (Kis), tót falu, Gömör vgyében, N.-Rőczéhez északra: 394 kath., 50 evang. lak. – Határa felette hegyes, sziklás és sovány; juhot tart. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint (részletek): „Kisrőcze, Nagyrőcze közelében fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 82 házzal és 506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár, illetőleg a jolsvai uradalom tartozéka volt és az uradalom többi birtokaival együtt, a Koháryak révén, a Coburg herczegi család birtokába került. A községben nincs templom. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyrőcze.”^[3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.