Főmenü megnyitása

Kiss Ernő (Székelyszenterzsébet, 1914. szeptember 23.Kolozsvár, 1990. január 30.) matematikus, egyetemi oktató, szakíró.

Kiss Ernő
Született 1914. szeptember 23.
Székelyszenterzsébet
Elhunyt 1990. január 30. (75 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása matematikus,
egyetemi oktató,
szakíró
Sírhely Házsongárdi temető

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolába a marosvásárhelyi Református Kollégiumba járt, melyet 1931-ben végzett el. Diplomáját a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetemen szerezte matematika szakon, 1936-ban. Pedagógusként először a zilahi Református Kollégiumban tanított 1936-ban, majd a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, a marosvásárhelyi hadapródiskolában és a szászrégeni tanítóképzőben.

1949-ben tanársegédként dolgozott a marosvásárhelyi OGYI gyógyszerészeti karán, 1950-től 1981-es nyugállományba vonulásáig a kolozsvári egyetemen (előbb Bolyai, majd Babeṣ–Bolyai) előadótanárként működött. Fő kutatási területei a számelmélet és a matematikai módszertan voltak. Tanulmányai megjelentek számos szakfolyóiratban.

1957-től szerkesztője volt a Matematikai és Fizikai Lapoknak, melyben szintén napvilágot látott több írása. Románból és oroszból fordított középiskolai és egyetemi mennyiségtani és módszertani könyveket. Megírta a Culegeri de probleme de matematică trigonometria fejezetét.

MűveiSzerkesztés

  • Feladatgyűjtemény középiskolai matematikai körök számára I-II (Cseke Vilmos és Radó Ferenc közreműködésével, 1957, 1959)
  • A számelmélet elemei (1. kiadás: 1960, 2. kiadás: Dacia, Antenna, Kolozsvár, 1987)

EmlékezeteSzerkesztés

Székely János, akinek Kiss Ernő a hadapródiskolában volt tanára, híres regényében, a Nyugati hadtestben így ír róla:

„Kísérletet tett arra, hogy érdekfeszítő logikai játékká, afféle cserkészfeladattá tegye a napi leckét: ravaszkásan, rejtélyeskedve magyarázott; apránként, óvatosan igyekezett egy-egy új összefüggést megközelíteni; közel, minél közelebb vezetett minket a soron levő felismeréshez, s amikor már olyan közel volt, hogy szinte csak a kezét kellett volna kinyújtania érte (mondhatni egyetlen lépésre a céltól), egyszerre megtorpant, elhallgatott, s tőlünk remélte, hogy megtesszük helyette az utolsó lépést.”[1]

Sírja a Házsongárdi temető I.c. parcellájában van.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Székely János: A nyugati hadtest. Variációk indulótémára. Kriterion, Bukarest, 1979, Mentor, Marosvásárhely, 2004.
  2. Kása Zoltán. „Kolozsvári temetőkben nyugvó matematikusok”. Természet Világa 141. (2010/6), 265-267. o.  

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés