Kiss Ferenc (régész)

(1791–1859) magyar jogász, régész, numizmatikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Kissárosi Kiss Ferenc (Bécs, Osztrák Császárság, 1791. december 8.Buda, 1859. július 25.) jogász, régész, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kiss Gábor (1751–1800) vízépítőmérnök fia, Kiss József (1748–1813) vízépítő mérnök unokaöccse.

Kiss Ferenc
Született1791. december 8.
Bécs
Elhunyt1859. július 25. (67 évesen)
Buda
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász,
régész,
numizmatikus,
egyetemi oktató
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Szegeden, Szabadkán, Győrben, végül Nagyváradon végzett tanulmányai után ügyvédi oklevelet szerzett. Ezt követően a Ferenc-csatornát és az azt övező földeket koncesszióban kezelő hajózási társaságnál látott el ülnöki teendőket, egyidejűleg 1820-tól 1828-ig Zombor városának határkimérési biztosaként is tevékenykedett. 1828-ban, a koncessziós szerződés lejártakor Budára költözött és régészeti tanulmányainak szentelte életét. 1852-től haláláig a Pesti Tudományegyetemen a régiség- és éremtan helyettes tanáraként oktatott. Ezzel párhuzamosan 1852-től Bács-Bodrog vármegye táblabírája is volt.

Munkássága

szerkesztés

Elméleti régészeti munkássága elsősorban az őskori bronz és arany ékszerek kutatására, valamint az ókori és középkori pénzleletek, pénzrendszerek elsősorban éremtani szempontú vizsgálatára irányult. Közleményei az 1830-as évektől a Tudománytár, az Akadémiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című folyóiratokban jelentek meg.

Társasági tagságai és elismerései

szerkesztés

1839-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották.

Főbb művei

szerkesztés

További irodalom

szerkesztés
  • Emil Haeffner: Eine verschollene Stele aus der Sammlung Ferenc Kiss in Buda. In Oriens Antiquus. Budapest. 1945.