Kistéglás

település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 7.

Kistéglás (ukránul: Тийглаш [Tijglas]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Kistéglás (Тийглаш)
Kistéglás címere
Kistéglás címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve1870
Irányítószám89432
Népesség
Teljes népesség551 fő (2001) +/-
Népsűrűség344,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület1,6 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″48.487778°N 22.231944°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″48.487778°N 22.231944°E
Kistéglás (Kárpátalja)
Kistéglás
Kistéglás
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistéglás témájú médiaállományokat.

A Latorcától északra fekszik. Ungvártól 16 km-re van. A folyószabályozásokig Téglást a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.

Nevének eredete

szerkesztés

„A magyar tégla főnév képzős melléknévi származékából keletkezett. A település valamelyik jelentős épülete téglából volt."

Története

szerkesztés
 
Kereszt a falu végén

A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak. Az írások tanúsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. 1890-ben közel 100 ház áll itt. Bennük 471-en élnek. 50 évvel később,

Az 1787-es és 1869-es összeíráskor a Szerednyei járáshoz (Szürte) tartozott, de 1880-as népszámláláskor már önálló településként számolják.[1]

1910-ben 487 lakosából 454 magyar, 12 német volt. Ebből 205 római katolikus, 224 görögkatolikus, 45 református volt. Az 1920. évi trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

1940-ben már 550 lelket tartanak nyilván.

A második világháborúban hat téglási férfi halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 50 férfit hurcoltak el a faluból málenykij robotra, közülük öten meghaltak.

1945-ben a Szovjetunióhoz csatolták.[2]

Közigazgatásilag 1869-től 2003-ig Szürtéhez tartozott, így ebben az időszakban népszámlálási adatokban is közösen szerepelnek.

Népesség

szerkesztés
  • 1890 – 471 fő
  • 1910 – 487 fő
  • 1940 – 550 fő
  • 1944 – 531 fő
  • 1989 – 650 fő, magyar 615 fő
  • 1991 – 651 fő, magyar 614 fő
  • 2001 – 551 fő, magyar 457 fő – 82,9%, ukrán 15%, egyéb 2,1%

Gazdasága

szerkesztés

A kolhozrendszer megszűnését követően (2000 tavasza) a téglásiak között fölosztották a földet. Ezek jelentős részét két újonnan megalakult Mezőgazdasági Kft. vette bérbe. A téglási határban jelenleg 14 farmer gazdálkodik. A mezőgazdasági termelők többsége szemes terményt termel, jószágot nevel. Feljövőben van az intenzív zöldségtermesztés.

A településen teherszállító vállalat, gépkocsijavító és asztalosműhely működik.

Közlekedés

szerkesztés

A település mellett halad el a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. A falun halad keresztül a Ungvár-Csap országút.

Emlékhelyei, nevezetességei

szerkesztés

A római templomot 1933-ban építették.

Híres szülöttek

szerkesztés
  • Madarassy Erzsébet (1886-1915)[3]

További információk

szerkesztés
  1. 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  2. Szlovákiai Magyar Adatbank » 1945. június 29. (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  3. [https://www.mke.hu/lyka/14/117-118-madar.htm Madarassy Erzs�bet, M�v�szet, 1915]. www.mke.hu. (Hozzáférés: 2024. január 7.)