Kistéglás
Kistéglás (ukránul: Тийглаш [Tijglas]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
| Kistéglás (Тийглаш) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Szürte község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1870 | ||
| Irányítószám | 89432 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 551 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 344,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 105 m | ||
| Terület | 1,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″ | |||
 Kistéglás
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistéglás témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
A Latorcától északra fekszik. Ungvártól 16 km-re van. A folyószabályozásokig Téglást a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.
Nevének eredete szerkesztés
„A magyar tégla főnév képzős melléknévi származékából keletkezett. A település valamelyik jelentős épülete téglából volt."
Története szerkesztés
A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak. Az írások tanúsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. 1890-ben közel 100 ház áll itt. Bennük 471-en élnek. 50 évvel később,
Az 1787-es és 1869-es összeíráskor a Szerednyei járáshoz (Szürte) tartozott, de 1880-as népszámláláskor már önálló településként számolják.[1]
1910-ben 487 lakosából 454 magyar, 12 német volt. Ebből 205 római katolikus, 224 görögkatolikus, 45 református volt. Az 1920. évi trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
1940-ben már 550 lelket tartanak nyilván.
A második világháborúban hat téglási férfi halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 50 férfit hurcoltak el a faluból málenykij robotra, közülük öten meghaltak.
1945-ben a Szovjetunióhoz csatolták.[2]
Közigazgatásilag 1869-től 2003-ig Szürtéhez tartozott, így ebben az időszakban népszámlálási adatokban is közösen szerepelnek.
Népesség szerkesztés
Gazdasága szerkesztés
A kolhozrendszer megszűnését követően (2000 tavasza) a téglásiak között fölosztották a földet. Ezek jelentős részét két újonnan megalakult Mezőgazdasági Kft. vette bérbe. A téglási határban jelenleg 14 farmer gazdálkodik. A mezőgazdasági termelők többsége szemes terményt termel, jószágot nevel. Feljövőben van az intenzív zöldségtermesztés.
A településen teherszállító vállalat, gépkocsijavító és asztalosműhely működik.
Közlekedés szerkesztés
A település mellett halad el a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. A falun halad keresztül a Ungvár-Csap országút.
Emlékhelyei, nevezetességei szerkesztés
A római templomot 1933-ban építették.
Híres szülöttek szerkesztés
- Madarassy Erzsébet (1886-1915)[3]
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
- ↑ Szlovákiai Magyar Adatbank » 1945. június 29. (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ [https://www.mke.hu/lyka/14/117-118-madar.htm Madarassy Erzs�bet, M�v�szet, 1915]. www.mke.hu. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
Források szerkesztés
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- https://nagyhaboru.blog.hu/2019/07/27/az_uzvolgyi_temetoben_romankent_azonositott_katonakrol
