Főmenü megnyitása

Klette Károly (Karl Klette von Klettenhof, Drezda, 1793. október 18.Budapest, 1874. június 26.) udvari festő és rajzmester; Keleti Károly közgazdász és Kelety Gusztáv festő édesapja.

Klette Károly
Született 1793. október 18.[1][2]
Drezda
Elhunyt 1874. június 26. (80 évesen)[1][2]
Budapest
Gyermekei
Foglalkozása festőművész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Klette Károly témájú médiaállományokat.

ÉletrajzSzerkesztés

1793. október 18-án pillantotta meg legelőször a napot Drezdában, ahol édesatyja szász királyi irodatiszt volt, aki fiában már a zsenge gyermekkorban felfedezte, hogy az nemcsak hajlandóságot tanúsít a rajzolás iránt, de kiváló tehetséget is, s mikor az iskolákat elvégeztette vele, arra törekedett, hogy Károly kizárólag a művészetek tanulmányozására fordíthassa minden idejét.

Klette Károly legelőször szülővárosában képezte magát, majd Prágába került és utoljára Bécsben tanult Kunike tanár oldala mellett. Pár év múlva Magyarországba jutott és az 1820-as években előkelő főúri körökben, különösen Pozsonyban a gróf Zichy-családban kapott alkalmazást.

Itt ismerkedett meg a nagynevű József nádor udvarával, amely 1830-ban az országgyűlésre ide költözött és István főhercegnek, Magyarország utolsó nádor ispánjának és ikertestvérének, Herminának, Klette Károly volt a legelső rajztanítója.

Dolga nagyon jól ment. Ez idő tájban ismerkedett meg a Sánthó-családdal, s ez összeköttetése révén vette feleségül Bayer Johannát, egy odavaló polgárcsalád gyermekét. Ezen házasságból született Fanny nevű leánya, aki később Hanzély János királyi tanácsos neje lett; Károly, az országos magyar királyi statisztikai hivatal első igazgatója, és Gusztáv, festőművész, igazgató.

József nádor az evangélikus vallású rajzmestert már 1832-ben, vagy meglehet 1834-ben udvari festőjévé nevezte ki, s mikor az udvar 1836-ban Budára tért vissza, növendékeivel Klette is oda költözött és nemcsak a fent említett ikreket tanította, hanem a fiatalon elhalt Hermina főhercegnőn kívül Erzsébet főhercegnőt s József főherceget is ő vezette be a rajzolás és festés elemeibe Budán és Alcsúton.

Mikor az öreg nádor meghalt, családja 1847-ben Bécsbe ment lakni és Klette Károlyt más tisztviselőkkel együtt nyugdíjazták. István főherceg életének utolsó éveit schaumburgi birtokán, a nassaui hercegségben élte le, ahol császári rendeletre mint kegyvesztett tartózkodott és abban a fejedelmileg kiépített palotában, melyben lakását berendezte, három nyáron fogadta Klettét, neki megbízásokat adott s a megrendelt képeket Klette a magas pártfogója legnagyobb megelégedésére készítette el.

István nádor 1867-ben Mentoneban halt meg, hogy ezen húsz év alatt hányszor érintkezett Klette az udvarral, és mennyi képet festett, nem lehet kimutatni.

Hogy a József nádor udvara mennyire rokonszenvesen fogadta Klettét mindig, az bizonyítja legjobban, hogy fiát, Károlyt, mikor ez mint honvéd Erdélyből, Bem József táborából 1849-ben hazakerült, az alcsúti uradalomban mint gazdasági gyakornokot alkalmazta.

Klette képeiről valamennyi kiállításokon, ahova képeket küldött, az írói és művészi körök mindig a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg. Budavárának 1849. május 21-én történt visszafoglalását a helyszínen eszközölt felvételek szerint olajban festette meg, és a kép eredetijét Budapesten a Prokopius-család vásárolta meg, akinél az nagy becsben állt; különben készített ő arról többrendbeli felvételeket is, volt belőle egy leányának özv. Hanzély Jánosné birtokában, aki önarcképét is őrizte, valamint unokájának, dr. Hanzély László budapesti köz- és váltóügyvéd tulajdonában volt több festménye és igen sikerült rajza, ezek közt vadászati állatképek az 1830-as évekből. Művei máshol is fellelhetőek voltak, mert azokat színnyomatban reprodukálták és az egész országban terjesztették.

Amikor Klette Károly 1874. június 26-án reggeli 7 órakor meghalt és a koporsóját a budavári Bécsi kapu mellett lévő 745. sz. lakásából kikísérték, a sajtó sem igen emlékezett meg róla, dacára hogy egyik fia a Magyar Tudományos Akadémiának, a másik a Kisfaludy Társaságnak oszlopos tagja volt.

1874. június 28-án délután helyezték örök nyugalomra az evangélikus egyház szertartása szerint.

MűvészeteSzerkesztés

Munkái elsősorban tájképek, veduták és csendéletek. 1838-ban a pesti árvízről készített rajzsorozatot.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00099337, Karl Klette von Klettenhof, 2017. október 9.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés