Kolovrat
A Kolovrat hegygerinc a Júliai-Alpokban Szlovénia és Olaszország határán, első világháborús emlékhely.
Kolovrat | |
Magasság | 1243 m |
Ország | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 11′ 44″, k. h. 13° 37′ 10″46.195644°N 13.619486°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 44″, k. h. 13° 37′ 10″46.195644°N 13.619486°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolovrat témájú médiaállományokat. |
Elhelyezkedése
szerkesztésMintegy 3,5 kilométer hosszan nyúlik el, körülbelül 1100 méteres magasságban nagyjából kelet-nyugati irányban az Isonzó folyó jobb partján. A tetejéről északi irányban a Júliai-Alpokra, dél felé az olasz Veneto és Friuli-Venezia Giulia régiókra és az Adriai-tengerre nyílik panoráma.
Hagyományos határhegy
szerkesztésA gerincen Livške Ravne településtől keletre fut a szlovén–olasz államhatár.[1]
A Kolovrat régi határ: a 15. és a 18. század közt a Habsburg Birodalom és a Velencei Köztársaság határa volt, 1866 és 1918 között pedig az Osztrák–Magyar Monarchia és az Olasz Királyság határa.
Megközelítése
szerkesztésKét út visz fel a gerincre: az egyik Drenchia felől Olaszországból, a másik Livek és Volče falvak felől Szlovéniából.
Az emlékhely
szerkesztésAz első világháborúban a hegy tetején az olasz hadsereg épített ki gyalogsági és tüzérségi harci állásokat, lövészárkokat és kavernákat, amelyeket a caporettói áttörés során, a központi hatalmak seregei elfoglaltak. Az olaszok az Isonzó bal partját ellenőrizhették erről a hegytetőről, a Tolmin és Kobarid (Caporetto) közti szakaszon. A lövészárkok rendszerét helyreállították, és látogathatók.
Az ingyenesen látogatható kültéri múzeum a Kolovrat keleti vonulatán található, az 1136 méter magas Tinški vrh és az 1115 méteres Na Gradu csúcs között. Fenntartója a Békeséta az Isonzó Régióban Alapítvány.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés