Főmenü megnyitása

Koncz János (Szombathely, 1894. november 26.Budapest, 1937. január 18.) magyar hegedűművész, zeneakadémiai tanár.

Koncz János
Életrajzi adatok
Született 1894. november 26.
Szombathely
Származás magyar magyar
Elhunyt 1937. január 18. (42 évesen)
Budapest
Házastársa Keömley Bianka dalénekesnő
Pályafutás
Műfajok Klasszikus zene
Hangszer hegedű
Díjak Hubay Jenő-díj
Tevékenység hegedűművész
zeneakadémiai tanár

Tartalomjegyzék

ÉletpályaSzerkesztés

Kései gyermekként született. Édesapja, Koncz János, a Szombathelyi Takarékpénztár tisztviselője, a Szombathelyi Dalosegylet és a Zenekedvelők Egyesületének tagja volt. Édesanyja, Kemény Emília a kisfiú születése után egy hónappal, karácsonykor - tbc-ben hunyt el. Nővére, Irén rendszeresen fellépett a város zenei műsorain, zongoratanár volt. Tehetsége korán megmutatkozott, 7-8 éves korában a zongora alá bújva hegedűn utánozta testvére zongorajátékát. Nővére, és sógora: Balassa Kálmán hegedűművész segítségével került Budapestre, és 1909-ben már III. éves növendékként kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémián, ahol mestere Hubay Jenő volt. Budapesten rendszeresen fellépett a Zeneakadémián, a Pesti Vigadóban, de országszerte is számos koncertet adott (Kőszeg, Kassa, Debrecen Békéscsaba, Szombathely, Pécs stb.). 1919. január 6-án házasságot kötött Keömley Bianka dalénekesnővel, akivel rendszeresen koncerteztek együtt. 1920-tól már megnyílt előtte a külföldi szereplések lehetősége is, hat évre feleségével Olaszországba Firenzébe költöztek. Nemzetközi karrierjének egyik csúcspontja 1926. augusztus 28-a a Salzburgi Ünnepi Játékokon Bruno Walter vezényelte Mozart mű, a G-dúr hegedűverseny volt, a Bécsi Filharmonikusok kíséretével. 1928-tól a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Utolsó hazai fellépése 1934-ben volt. Bruch hegedűversenyét játszotta a Fricsay Richárd által dirigált 82 tagú zenekar kíséretében. A rádió által is közvetített koncerten Székely Mihály operaáriáit is hallhatta a közönség. Többek között: Mozart, Bach, Beethoven, Schubert, Haydn, Brahms, Richard Strauss, Bruch, Chopin, Mendelssohn, Csajkovszkij, Rimszkij Korszakov, Lalo, Nardini, Moskovszki, Wieniavszkit Goldmark, Rameatı, Berlioz, Tartini, Debessy, Frank Cesar, Grieg, Kreisler, a cseh Neruda, Paganini, Sarasate, Lalo, Tarnay Alajos, Kósa György, és Vjötan művei szerepeltek repertoárján, de játszott néger dalokat, magyar nótákat is. A beteges kisfiú aki volt, bár ifjú korára megerősödött, de a betegség csíráit sajnos magában hordozta. 1936 őszén kórházba került, fiatalon, 42 évesen, 1937. január 18-án halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben temették el, de 1986-ban exhumálták és feleségével közös sírba helyezték Szombathelyen a Jáki úti temetőben. Sárváron alapfokú művészeti iskola viseli a nevét. Szombathelyen utcát neveztek el róla.

Emlékezete, tiszteleteSzerkesztés

Szülővárosában Szombathelyen 1974 óta háromévenként megrendezik a Koncz János Országos Tehetségkutató Hegedűversenyt. A verseny győztesei Borsos Miklós alkotását a Koncz–plakettet kapják jutalmul. 1975-ben Schaár Erzsébet szobrászművész készítette el Koncz János mellszobrát, mely a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola aulájában látható.

EmléktáblájaSzerkesztés

Szombathelyen a Kálvária utca 10-es számú ház falán látható. [1]

SíremlékeSzerkesztés

Szombathelyen, a Jáki úti temetőben található: [2]

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar Életrajzi Lexikon [3]
  • Koncz János (szeged.hu)[4]

További információkSzerkesztés

  • XV. Országos Koncz János Hegedűverseny [5]
  • Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola, Sárvár [6]
  • "Ez a szombathelyi akkora királya volt a vonónak, hogy még országos hegedűversenyt is elneveztek róla" nyugat.hu [7]