Kondzsaku monogatarisú
A Kondzsaku monogatarisú (今昔物語集 „Múltbéli mesék antológiája”), más néven a Kondzsaku monogatari (今昔 物語 – „a jelen és a múlt történetei”) egy késő Heian-kori (794-1185) japán gyűjtemény, amely több mint ezer mesét tartalmaz. A teljes gyűjtemény eredetileg 31 kötetből állt, mára ebből 28 maradt. A kötetek különböző történeteket tartalmaznak Indiából, Kínából és Japánból. Az elveszett kötetek történeteire irodalmi kritikák utalnak, s ezekből lehet rekonstruálni, miről szóltak.
Kondzsaku monogatarisú | |
![]() | |
Nyelv | Classical Japanese |
Műfaj | szecuva |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kondzsaku monogatarisú témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A mű címe
szerkesztésA Kondzsaku monogatarisúban minden történet ugyan azzal a kifejezéssel nyit (magyarban: egyszer volt, hol nem volt, ez japánban ’ima va mukasi’-nak (今は昔) feleltethető meg. A kifejezés kínai olvasata a kondzsaku, így az ilyen mesék a kondzsaku monogatarik. Közismertebben „Kondzsaku monogatari”-ként ismert, de mivel antológiáról van szó, a hosszabb cím pontosabb.
Felépítése
szerkesztésA Kondzsaku monogatarisú azon régiók szerint van felosztva, ahonnan a történetek származnak. Az első öt kötet, a 天竺 (Tendzsiku) szakasz tartalmaz indiai elbeszéléseket. A következő öt kötet, a 震旦 (Sintan) szakasz, Kínából származó meséket tartalmaz. Az antológia többi része, a 本 朝 (Honcsó) szakasz pedig, Japánról szóló meséket tartalmaz.
Fontos megjegyezni, hogy a történetek elrendezése párhuzamba áll azzal, ahogyan a buddhizmus átkerült, és fejlődött Japánban. A gyűjteményen keresztül jobban érthetővé válik a buddhizmus jelentősége, és hogy hogyan került Japánba. A buddhizmus Indiából indult ki, és került át Kínába, ahol nagyon népszerű lesz.
Először is, a buddhizmus elhagyja Indiát, és nagyon népszerűvé válik Kínában. Mivel a japánok sok mindent vettek át a kínaiaktól, idővel a buddhizmus is átkerült. Minden lépéssel, ahogy a buddhizmus egyre több hellyel érintkezett, és ez által változott, mire Japánba került, egy teljesen másmilyen buddhizmus lett, mint az indiai.
Tartalom
szerkesztésA tartalom nagyrészt a buddhista és világi folklórból tevődik össze. Az antológia mitológiákat egyáltalán nem, sintóval kapcsolatos hivatkozásokat pedig csak szórványosan tartalmaz. A buddhista mesék számos témát fednek be, például a buddhizmus fejlődésével, átadásával és elterjedésével foglalkozó történelmi mesék, vagy a karmikus megtorlással foglalkozó dogmatikus mesék. A néprajzi mesék többnyire az emberek és a természetfeletti találkozásokat mutatják be. A karakterek az akkori japán társadalomból kerülnek ki (nemesek, harcosok, szerzetesek, tudósok, orvosok, parasztgazdák, kereskedők stb.). Természetfeletti ellenfeleik az onik és tenguk.
Dátum és szerző
szerkesztésA mű szerzője ismeretlen. Számos elmélet született a szerző/szerzők kilétét illetően: az egyik azt állítja, hogy Minamoto no Takakuni, az Udzsi Dainagon Monogatari szerzője az, aki összeállította a gyűjteményt, a másik elmélet szerint, Tobane Szódzsó, egy buddhista szerzetes volt a gyűjtő, a harmadik elmélet pedig egy névtelen buddhista papot említ, aki Kiotó és Nara környékén élhetett valamikor a késő Heian-korban. Tudományos megállapodás nem született arról, kit tekintsenek a mű szerzőjének.
A gyűjtemény keltezése is bizonytalan. Az egyes mesékben bemutatott események alapján valószínű, hogy a 12. század első felében, valamikor 1120 után.
Szuzuka kézirat
szerkesztésA Kondzsaku monogatarisú legrégibb fennmaradó példánya a Szuzuka kézirat (鈴鹿 家 旧 蔵 本). amit egy Curetane Szuzuka nevű sintó pap állított össze a Kamakura-korban (1185-1333). 1996-ban nemzeti kinccsé nyilvánítottak. A kéziratot az egyik leszármazott, aki a Kiotói Egyetemen volt könyvtáros, az egyetemnek adományozta és ott archiválták. A kéziratot beolvasták, és digitálisan elérhetővé vált az interneten.
Állatok a Kondzsaku monogatarisúban
szerkesztésA gyűjteményben szereplő állatok különféle emberi tulajdonságokkal (gondolkodás, érzelmeskedés, beszéd) vannak felruházva. A szerző azzal a céllal adhatott az állatoknak emberi tulajdonságokat, hogy jobban érzékeltethesse a történet tanulságát. Az állatok és a tulajdonságok, amivel fel vannak ruházva, átlagosak és magától értetődőek, ezért mindenki rájuk ismer, és megérti. A Kondzsakuban lévő mesék, amik tartalmaznak ilyen állatokat, számos kategóriába sorolhatóak az alapján, hogy melyik erkölcsi tulajdonság emelkedik ki a történetben.
Jelentősége
szerkesztésA Kondzsakuban megjelenő mesék közül sok megtalálható más gyűjteményekben is (például szellem történetes gyűjteményekben). Mind ezek a mesék, miután a köztudatba kerültek, sokszor át lettek fogalmazva, és szájhagyomány útján léteztek tovább évszázadokon keresztül. Még modern írók is átvettek egyes történeteket a Kondzsakuból.
Híres példa erre Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában (nyugaton jobban ismert Kuroszava Akira: Rasómon című filmjéből). Továbbá más szerzőknek is, többek között Tanizaki Dzsunicsirónak és Hori Tacuónak is vannak műve]i, amelyeknek alapjául egy-egy kondzsaku mese szolgált.
A Kondzsaku monogatarisúban található szecuváknak két fő célja van: vallási és világi. A vallási fontos abban, hogy az olvasót bevezesse a buddhizmus mélyebb megértésébe, és hogy bemutassa, mit jelent a japán nép számára. Ezek a történetek egyszerűen, még is értelmesen vannak megfogalmazva, és megpróbálja úgy bemutatni a buddhizmust, amelyet bármely háttérből származó ember megérthet. A világi jellege pedig, hogy szórakoztatja az olvasó közönséget, és bárki találhat olyan mesét benne, ami az ő ízlésének megfelelő.
Van egy érdekes referencia Akutagava a A vihar kapujában című novellájában: 旧 記 の 記者 の 語 を 借 り れ ば,『頭 身 の 毛 も 太 る』よ う に 感 じ た の で あ る. („Amikor kölcsönvett egy mondatot a régi krónikák íróitól, úgy érezte, hogy „még a fején és a testén levő szőr is megvastagodott”.”) Ez egy utalás a Kondzsaku egyik szakaszára az utolsó részből. Burkoltan azt jelenti, hogy nagyon félt. Magyarul értelmezhető úgy is, hogy „annyira félt, hogy égnek állta szőr az egész testén”.
Források
szerkesztés- https://edb.kulib.kyoto-u.ac.jp/exhibit/konjaku/kj_top.html Archiválva 2017. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben 2018.05.03.
- http://www.kakekotoba.com/2012/11/introduction-to-konjaku-monogatarishu.html 2018.05.03.
- https://rmda.kulib.kyoto-u.ac.jp/en/classification/pickup-nt 2018.05.03.