Főmenü megnyitása

Konek Frigyes

magyar kémikus, vegyészmérnök, az MTA levelező tagja

Norvalli Konek Frigyes, Konek Frigyes István (Győr, 1867. szeptember 17.Budapest, 1945. január 23.)[1][2] kémikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkásságának fő területe a szerves kémia, azon belül az alkaloidszintézis volt.

Konek Frigyes
Született 1867. szeptember 17.
Győr
Elhunyt 1945. január 23. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kémikus,
vegyészmérnök,
egyetemi oktató

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti József Műegyetemen és a Müncheni Műszaki Egyetemen folytatott, végül a szintén müncheni Lajos–Miksa Egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1893-tól 1895-ig a grazi Károly Ferenc Egyetemen oktatott tanársegédként. 1895-ben hazaköltözött, és a Budapesti Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett a szerves és alkaloidkémia tárgyköréből. Ezzel párhuzamosan 1896-tól a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó Országos Magyar Királyi Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomáson is dolgozott vegyészként. 1906-tól 1919-ig fővegyészi titulussal a technológiai osztály vezetője, majd az intézet kísérletügyi igazgatója volt. Mindeközben az oktatómunkát sem hanyagolta el, 1908-tól címzetes nyilvános rendkívüli tanári címmel oktatott, s 1919 után is tartott előadásokat a fővárosi egyetemen. Feleségével, Jansky Paulinával együtt hunyt el bombatalálat következtében 1945. január 23-án délután egy órakor Keleti Károly utca 15/b. szám alatti lakásán.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatásai homlokterében a szintetikus szerves kémia különböző kérdései álltak, főként alkaloidkémiával foglalkozott. A farmakológia határterületén az egyes vegyületek szerkezete és élettani hatása közötti összefüggéseket is vizsgálta. Vuk Mihállyal közösen sikeresen szintetizálták a gyógyhatású azofén (vagy antipirin) különböző tio-származékait.

Tanulmányai főként hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg.

Társasági tagságai és elismeréseiSzerkesztés

1918-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Emellett rendes tagja volt a Német Kémiai Társaságnak (Deutsche Chemische Gesellschaft), valamint a Természetkutatók és Orvosok Németországi Társaságának (Gesellschaft Deutscher Naturforscher und Ärzte).

Főbb műveiSzerkesztés

  • Kéntartalmú alkaloidok synthesiséről. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő XXV. 1907. 5. sz. 363–395. o.
  • Chemiai configuratio – physiologiai hatás. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő XXXIX. 1922. 250–258. o. (Akadémiai székfoglalója)
  • Lokálanesztétikai szintézisek. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő XLVI. 1929. 348–362. o.
  • Mesterséges cukrok. In: Természettudományi Közlöny 1929.
  • Észrevételek és adatok a nitrátion gravimetriás meghatározásához. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő LI. 1934. 294–304. o.
  • Adatok a spartein és a vele rokon szerkezetű csillagfürt alkaloidok kémiájához. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő LVI. 1937. 2. sz. 449–465. o.
  • Adatok a Cinchona cuprea alkaloidjainak kémiájához. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő LVI. 1937. 2. sz. 570–581. o.
  • Alkaloidbetainek. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő LVII. 1938. 3. sz. 1004–1019. o.
  • Új helyi érzéstelenítő hatású vegyületek (kokainpótlók) szintézise oxy-, illetve halogénketonsavakból. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő LXII. 1943. 1. sz. 109–126. o. (Szász Károllyal)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 428/1945. folyószáma alatt.
  2. A Magyar nagylexikon szerint halálának dátuma január 10.

ForrásokSzerkesztés