Konfúzor
A konfúzor az áramlás irányában csökkenő keresztmetszetű csőszakasz.
Összenyomhatatlan közegben
szerkesztésÖsszenyomhatatlan közegben (kis sebességeknél a gázok, így a levegő is így viselkedik) a konfúzorban a közeg sebessége a keresztmetszettel fordítottan arányosan változik a kontinuitás miatt:
az első ábra jelöléseivel. A nyomás változása ideális, súrlódásmentes áramlás esetén a Bernoulli-törvényből számítható:
Veszteségmentes esetben tehát a konfúzorból kilépő közeg nyomása:
Valóságos közegnél a súrlódás miatt a tényleges nyomás a csak kísérletekkel megállapítható Δp nyomásveszteséggel kisebb lesz:
A konfúzorban, ahol a sebesség a hossz mentén állandóan nő, lényegesen kisebb a súrlódási veszteség és kisebb a leválás veszélye, mint diffúzorban. Ezért látható például, hogy a Venturi-cső szűkülő szakasza sokkal rövidebb, mint a bővülő csőszakasz. A nyomásveszteség a csőfal érdességén kívül a geometriai kialakítástól is függ. A konfúzor nyomásvesztesége a mérések szerint a következő empirikus összefüggésből számítható:
- ,
ahol:
- a veszteségtényező,
- az áramló közeg sűrűsége,
- pedig a közeg sebessége a felbővült keresztmetszetben.
Konfúzor összenyomható közegben
szerkesztésA konfúzor a hangsebességet alulról megközelítő áramlási sebesség esetén az előbbiekhez hasonlóan viselkedik, de a számításnál az összenyomható közegre érvényes összefüggéseket kell használni. A hangsebesség felett (vagyis ha a Mach szám>1) a szűkülő csatorna mentén az áramlási sebesség csökken, a nyomás és a hőmérséklet pedig nő.
Források
szerkesztés- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- Willi Bohl: Műszaki áramlástan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-44831
Külső hivatkozások
szerkesztés- dr. Pokorádi László: Áramlástan. Főiskolai jegyzet[halott link]
- Lengyel Lajos: Gázdinamika. Egyetemi jegyzet Archiválva 2014. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben