Főmenü megnyitása

A Venturi-cső csővezetékbe épített szűkítő elem, egy fokozatosan csökkenő keresztmetszetű, kúpos konfúzorból egy rövid állandó keresztmetszetű csődarabból majd utána egy fokozatosan növekvő keresztmetszetű diffúzorból áll. A Venturi cső középső részén, a torokban a közeg statikus nyomása kisebb, mint a két végén. Ezt a jelenséget legtöbbször a csőben áramló közeg térfogatáramának mérésére használják. Venturi csövet építenek a sugárszivattyúkba is.

ElméleteSzerkesztés

Összenyomhatatlan közegre Bernoulli törvénye alapján felírható a Venturi-cső egyes pontjain a sebesség és nyomás összefüggése:

 
Venturi cső vázlata
 ,

ahol

  a közeg sebessége az 1 és 2 pontban,
  a közeg statikus nyomása az 1 és 2 pontban,
  pedig a közeg sűrűsége.

A folytonosság törvénye szerint:

 ,

ahol

  a cső keresztmetszete az 1 és 2 pontban.

Bevezetve a szűkítési viszonyt:

 
 
Venturi-cső metszete

írható:

 ,

és ezzel:

 

A térfogatáram pedig ideális viszonyok esetén:

 

Valóságos közegek eseteSzerkesztés

 
Venturi-cső repülőgépen

Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak:

 ,

ahol

 , dimenzió nélküli átfolyási szám,
 , dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén  

Az átfolyási szám értéke a Reynolds-számtól és az m szűkítési viszonytól függ.

ForrásokSzerkesztés