Konjščina falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Bočadir, Bočaki, Brlekovo, Donja Batina, Donja Konjščina, Galovec, Gornja Konjščina, Jelovec, Jertovec, Klimen, Kosovečko, Krapina Selo, Pešćeno, Sušobreg és Turnišće tartozik hozzá.

Konjščina
Konjscina.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
KözségKonjščina
Jogállás falu
Polgármester Stjepan Curiš
Irányítószám 49282
Körzethívószám (+385) 049
Népesség
Teljes népesség987 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Konjščina (Horvátország)
Konjščina
Konjščina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 16° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 16° 10′ 40″
Konjščina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konjščina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Krapinától 27 km-re délkeletre, Zágrábtól 33 km-re északkeletre a megye keleti részén, a Horvát Zagorje területén a Korpona és a Selnica-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település Szent Miklós plébániáját Szelnica néven említi 1334-ben a zágrábi káptalan statútuma. Következő említésekor 1501-ben már Szent Domonkos tiszteletére volt szentelve, az egyetlen horvátországi Szent Domokos plébániaként a Szávától északra. A történészek többsége megegyezik abban, hogy a település nevét egykori birtokosáról a Konszkai (Konjski) családról kapta, akik előbb bárói, majd grófi rangot kaptak. Kercselich Ádám Boldizsár írja a zágrábi egyház történetében, hogy egy 1477-es forrás alapján, hogy az itteni erősség régebbi mint gondolnánk. Eszerint a Mátyás korabeli okirat szerint, melyben a király engedélyezte Konszkai Kristófnak és Jánosnak, hogy a mai Konjscsinában egy erősséget építhessenek fel, mivel "Kheene" várát II. András egykor lerombolta. A leírás alapján a Zagorje területén állt vár valószínűleg megegyezik a későbbi Konszka (Konjščina) várával, akkor pedig elődje legalább a 13. század elején kellett hogy felépüljön.

1544-ben a vár mellett csata zajlott Ulama pasa pozsegai szandzsákbég, valamint Zrínyi Miklós bán és gróf Wildenstein György seregei között, mely előtt a Szűzanya csodatevő képét a Szent Vid kápolnából Máriabesztercére menekítették, hogy a török kezébe ne kerüljön. A vesztes csata után menekülő Wildenstein a várat övező várárokba veszett, Zrínyi is alig tudott a várba jutni. A várat 1573-ban a felkelő parasztok eredménytelenül ostromolták, 1772-től a zágrábi püspökség tulajdona lett és magtárrá alakították át. A Szent Domonkos templomot a 16. században építették, majd 1729 és 1732 között bővítették és barokk stílusban építették át. A plébánia épületét 1777-ben Galjuf püspök építtette. A plébániához akkor Cirkveno Selo (ma Donja Konjščina), Gorenci (ma Gornja Konjščina), Krapina Selo, Jelovec, Bočaki, Bočadir és Kosovečko falvak tartoztak. 1789-ben Zlatartól ide csatolták Lipovec, Turnišče és Brlekovo, Belectől pedig Klimen és Batina falvakat. 1861-ben a plébániatemplom belseje s megújult, ekkor kapta új orgonáját. A település Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A községnek 2001-ben 4074, a falunak magának 987 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Domonkos tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] a település központjában egy kis dombon áll. Mai formájában 1729 és 1732 között épült barokk stílusban, a korábbi 16. századi templom átépítésével és bővítésével. Tervezője a maribori Ivan Baisz volt. A templom egyhajós épület négyszögletes szentéllyel. A szentélytől északra található a sekrestye, a fő, nyugati homlokzat előtt pedig a harangtorony. A templomban két síremlék található Otilija Horvath 1851-ből, és Ivan Šandor Gjalski 1856-ból származó sírköve.
  • A templomtól északra található a plébániaház, egy kétszintes téglaépület nyeregtetővel. Építése 1777-ben kezdődött egy korábbi faépület helyén. Ez a harmonikus késő barokk épület az egyik korábban épített plébániaház a Horvát Zagorje területén.
  • Konszka (Konscsina) vára[3] a Selnica-patak két ága által közrefogott vizenyős réten található. A vár középkori eredetű, a 15. század második felében épülhetett, a 16. században azonban már biztosan állt. Négyszög alaprajzú síkvidéki vár volt, melynek három oldalán, a falak közepén egy-egy félkör alakú torony volt. A bejárat a negyedik oldalon volt. Mára a vár külső részei eltűntek, csak a tulajdonképpeni belső vár egykor magtárrá átalakított épülete áll, bár az eredetinél jóval alacsonyabb falakkal és a vizesárokkal. A vár a zágrábi érsekség tulajdona, amely az egész magmaradt részt tetőzettel fedette be. A vár mellett, egy kisebb kastély is épült, amit egy földrengés úgy megrongált, hogy nagyobb részét le kellett bontani.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2840.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3520.