16 évesen lett igazolt játékos az Erzsébeti TC ifi utánpótlás csapatában. 18 évesen került be a BLASZ-ban játszó felnőttek közé. A háború után az Erzsébeti MADISZ-ban kezdett újra játszani, amely csapategyesítések után ErSo Madisz néven szerepelt az NB II-ben. 1947-ben bekerült a B és a Budapest válogatottba.
Az 1949–50-es idényben az Erzsébet-Soroksár csapatában mutatkozott be ez élvonalban. 1950 és 1958 között a Vasas együttesében játszott, ahol egy-egy bajnok címet és magyar kupagyőzelmet szerzett a csapattal.
1956-ban és 1957-ben Közép-európai kupa-győztes volt. Az 1957–58-as bajnokcsapatok Európa-kupája idényben az elődöntői jutott a piros-kékkel. 1958-ban vonult vissza az aktív labdarúgástól.
1958-ban a Vasas ifjúsági edzőjeként kezdett el dolgozni. Először az alsóbb osztályú Ikarusz csapatánál lett vezetőedző, majd Pécsett dolgozott. 1969 és 1971 között a lengyel Stal Rzeszów csapatánál volt vezetőedző. Egy idényre visszatért Pécsre, majd 1973-ban megint Lengyelországban vállalt munkát, a Stal Mielec csapatánál. 1974 elején a Nagykanizsai Olajbányász edzője lett.[1] Júniusban a SZEOL vezetőedzőjének nevezték ki.[2] 1976 nyarán újra az Ikarus trénere lett.[3] 1978 júliusában a Leniváros szakmai vezetője lett.[4] 1980 januárjától a Karcag csapatát irányította.[5] Júniusban a Komló edzőjének nevezték ki.[6]
- ↑ NB IB: Az élet mindenhol zajlik. Népsport, XXX. évf. 12. sz. (1974. január 15.) 2. o.
- ↑ A Népsport jelenti. Népsport, XXX. évf. 142. sz. (1974. június 18.) 8. o.
- ↑ A Népsport jelenti. Népsport, XXXII. évf. 163. sz. (1976. július 10.) 2. o.
- ↑ Konthaa Károly az LMTK edzője. Észak-Magyarország, XXXIV. évf. 179. sz. (1978. augusztus 1.) 7. o.
- ↑ Edzések teremben, pályákon. Szolnok Megyei Néplap, XXXI. évf. 16. sz. (1980. január 20.) 15. o.
- ↑ Kontha Károly a Komló edzője. Dunántúli Napló, XXXVII. évf. 179. sz. (1980. július 1.) 8. o.
- ↑ Kitüntették a Bp. Vasas labdarúgóit. Népsport, XII. évf. 159. sz. (1956. augusztus 9.) 3. o.
- ↑ Megkapták a Kiváló Sportoló címet a KK-győztesek. Népsport, XII. évf. 203. sz. (1956. október 11.) 3. o.