Főmenü megnyitása
Csulmun agyagedény, ca. i.e. 4000

Korea őstörténete az ember megjelenésével kezdődik a Koreai-félszigeten, melynek dátumáról eltérőek a vélemények. A régészeti ásatások viszonylag későn kezdődtek a területen. Hagyományosan három nagy korszakra osztják: a Csulmun- és Mumun kerámiakorra és a vaskorra.

Tartalomjegyzék

KőkorszakSzerkesztés

Az első emberek megjelenését a félszigeten különféle források más-más időpontra teszik: egyes források szerint 500 000, mások szerint akár már 700 000 évvel ezelőtti időpont is lehet.[1][2] Az ásatások viszonylag későn kezdődtek, az 1960-as években, azonban azóta több mint 100 őskőkorszaki lelőhelyet tártak fel. Ezek tanúsága szerint körülbelül 20 000 évvel ezelőtt az ősemberek már használtak tüzet a Koreai-félszigeten és földbe vájt lakóhelyen éltek, kisebb csoportokba verődve. A leletek alapján az ősemberek leginkább a folyók mentén és a tengerpartok mellett telepedtek le. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy a mai koreaiak leszármazottai-e a kőkorszakban itt élt ősembereknek, mivel a vándorlás meglehetősen gyakori volt.[3]

Az újkőkorszakban Szibéria felől érkezett emberek egészítették ki a Koreai-félszigeten élő törzseket, számos újkőkorszaki lelet került elő Phenjan, Szöul és Puszan környékéről. Az újkőkorszaki emberek már agyagedényeket is készítettek.[4]

Csulmun-korszakSzerkesztés

I.e. 8000-től i.e. 1500-ig tartónak számítják az úgynevezett Csulmun-korszakot, melynek neve az agyagedényeken lévő fésűszerű mintát jelöli. Ekkoriban a törzsi csoportok vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak és megkezdődött a kis mértékű növénytermesztés is.[5]

Mumun-korszakSzerkesztés

I.e. 1500-tól számítják az újfajta agyagkultúra, a Mumun-korszak kezdetét és körülbelül i.e. 300-ig tartott.[5][6][7][8] A bronzkor is ebben az időszakban köszöntött be a félszigeten, és ekkortájt épültek a koreai dolmenek is. Ebben az időben a földfalakkal körülvett városállamok voltak a jellemzőek és elterjedt a mezőgazdaság is. A bronzkorban itt élő emberek tekinthetőek a koreaiak őseinek.[9]

VaskorSzerkesztés

I.e. 300-ra már elterjedtek a vasból készített eszközök a félszigeten, és megkezdődött a vaskor, még Kodzsoszon idejében. Ekkor kezdték el Koreában használni az ondol padlófűtési rendszert. Ásatások során kínai pénzérméket is találtak, ami mutatja, hogy ebben a korban már befolyása volt a kínai kultúrának a koreai kultúra fejlődésére. Átvették a kínai típusú szürke kőedényeket is.[10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nelson 26. o. Kim 28. o. (e-könyv) Cumings 25. o.
  2. Korea (magyar nyelven). ELTE. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  3. Kim 30. o. (e-könyv) Nelson 26. o. Nahm 23. o.
  4. Kim 32-33. o. (e-könyv)
  5. a b Choe-Bale
  6. Ahn, Jae-ho (2000). „Hanguk Nonggyeongsahoe-eui Seongnib (The Formation of Agricultural Society in Korea)” (Korean nyelven). Hanguk Kogo-Hakbo 43, 41–66. o.  
  7. Bale, Martin T. (2001). „Archaeology of Early Agriculture in Korea: An Update on Recent Developments”. Bulletin of the Indo-Pacific Prehistory Association 21 (5), 77–84. o.  
  8. Crawford, Gary W. (2003). „Agricultural Origins in the Korean Peninsula”. Antiquity 77 (295), 87–95. o.  
  9. Kim 35., 38-41. o. (e-könyv)
  10. Kim 47-50. o.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés