Főmenü megnyitása

Kormosó (szlovákul: Krnišov) Hontkirályfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Kormosó
Közigazgatás
Település Hontkirályfalva
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Kormosó (Szlovákia)
Kormosó
Kormosó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 16″, k. h. 18° 57′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 16″, k. h. 18° 57′ 56″

FekvéseSzerkesztés

Korponától közúton 12 km-re, (de légvonalban csak 5 km-re) nyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1266-ban említik először "Kurumsou" alakban. 1317-ben "Kurumsou", 1342-ben "Kurumpsou" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka, majd Litva várának uradalmához tartozott. Később az Illésházyak és a Koháryak birtokolták. A 16. században Werbőczi István a birtokosa, majd a csábrági váruradalomhoz tartozott. A 19. században a Coburg család a tulajdonos. 1558-ban 25 portája volt. 1715-ben 49, 1720-ban 38 portája adózott. 1828-ban 62 házában 382 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén gőzfűrész működött a községben.

Vályi András szerint "KORMOSO. Krompov, Tót falu Hont Várm. földes Ura G. Kohári Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Selmetzhez 1 1/2, Korponához pedig 3/4 mértföldnyire, legelője van elég, fája mind a’ két féle, piatzozása Selmetzen, szőlő hegye tsekély borokat terem, földgyének nagyobb része sovány, és nehezen miveltetik."[1]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kórmoss, Honth vm. tót falu, Zólyom vmegye szélén, a hegyek közt: 15 kath., 367 evang. lak., kik a korponai határban szőlőt mivelnek. Kat. paroch. templom. Fenyves, bikkes erdő. F. u. h. Coburg. Ut. p. Selmecz."[1]

1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák lakosa lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Evangélikus temploma 1794-ben épült, 1911-ben neogótikus stílusban építették át.
  • A faluban a népi építészet számos szép példája látható.
  • A falu kézműveseiről, főként kosárfonóiről, kovácsairól volt híres.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.