Főmenü megnyitása

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a kortárs építészet, városépítészet, térkultúra összefüggéseivel foglalkozó civil szervezet, független kulturális központ és közösségi intézmény. A budapesti Bartók Béla út 10-12. alatt működik. Működtetője a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke, egyben a KÉK vezetője Kádár Bálint építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatója.[1]

Története, tevékenységeSzerkesztés

 
A Kortárs Építészeti Központ a 2007-es Múzeumok Éjszakáján a Nefelejcs utcában

A Kortárs Építészeti Központ Alapítvány mintegy féléves előkészítő munkát követően 2006 februárjában jött létre autonóm építészek és az építészet iránt érdeklődő civilek összefogása révén. Az alapítvány, ezáltal a KÉK tevékenységét kuratórium felügyeli, 2014-ig Finta Sándor építész,[2] 2014-től Kádár Bálint vezetésével.

A KÉK azzal a céllal jött létre, hogy párbeszédet generáljon az építészetről, a városról és annak kultúrájáról a városlakók és az építészek között. Emellett szeretné bekapcsolni a magyarországi kortárs építészetet a nemzetközi szcénába, teret adva az innovatív, alulról jövő kezdeményezéseknek.

Az alapítása óta eltelt években a KÉK számos egyedülálló kezdeményezést indított el. A 2008 óta megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok a régió első építészeti filmfesztiválja, amely 2016-ra Európa második legnagyobb ilyen eseményévé nőtt.[3] A 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban megrendezett Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál a maga nemében egyedülálló kezdeményezésként jött létre.[4] A 2009-2010-ben létrehozott, Budapest és Pécs építészetét bemutató artur.org.hu 2010-ben World Summit Youth Awardot nyert.[5] A centenáriumukat ünneplő budapesti házak megnyitására létrehozott Budapest100 fesztivált 2013-ban a brit Guardian Európa legjobb kulturális eseményi között említette, a hamburgi Lebendige Stadt Stiftung pedig a „Legszebb városi ünnep” témában ismerte el.[6]

A KÉK legsikeresebb kezdeményezései közé tartozik a közösségi kertészkedés budapesti elterjesztése. A 2010-ben kezdeményezett program keretében jött létre többek között a Millenáris Parkban található ún. Lecsós Kert,[7] a VIII. kerületi Leonardo Kert,[8] valamint Budapest legnagyobb, 2600 négyzetméteres közösségi kertje a Soroksári úton.[9] A KÉK emellett számos projektet indított a budapesti városi élet jobbítására, a civil közösségek fejlesztésére; más kezdeményezései, mint például a Tálaló című vitasorozat, az építészeti fejlesztések résztvevői és a lakosság közössi párbeszéd elősegítését szolgálják.

A KÉK 2016-ban ünnepelte alapításának 10. évfordulóját. Ehhez kapcsolódóan 2015 végén új, állandó helyszínre költözött és közösségi irodaként nyitott újra, valamint tevékenységi körét is bővítette.[10] Az évfordulóhoz kapcsolódva hozta létre a KÉK a világ első építész sörét.[11] A szervezetet ebben az évben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala „a magyar kortárs építészet, urbanisztika és tudatos civil társadalom ügyének meghatározó képviselőjeként” Millenniumi Díjjal ismerte el.[12]

HelyszíneSzerkesztés

 
A Szervita téri irodaház, a Kortárs Építészeti Központ székhelye 2008-ban

A Kortárs Építészeti Központ 2006-tól a Budapest VII., Nefelejcs utca 26. szám alatt működött, a Róth Miksa ma múzeumként működő egykori lakóházához tartozó üzemépületben. A KÉK beköltözését nagyrészt önkéntes munka, illetve adományok tették lehetővé. Az eredetileg üvegfestő műhelyként működő, háromemeletes épület 700 m² alapterületen adott teret időszaki kiállításoknak, konferenciáknak, pódiumbeszélgetéseknek és workshopoknak. Szűk két év alatt a KÉK itteni rendezvényeit több mint tízezren látogatták.

2008 márciusában a Róth Miksa Emlékház felújítási munkákra hivatkozva azonnali távozásra szólította fel a Kortárs Építészeti Központot.[13][14][15] A költözést követően, 2008 áprilisától az év végéig a KÉK az ORCO Csoport által felajánlott Szervita téri irodaházat használhatta programjai megvalósítására. A Szabó István tervei alapján, 1969-1973 között emelt irodaépület régebben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) székháza volt.[16]

2009 januárját követően a KÉK saját helyszín hiányában külső helyszíneken valósította meg programjait.[17] 2015 végétől a budapesti Bartók Béla úton, egy korábbi üzlethelyiségben működik, projektgalériaként, közösségi irodaként és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával partnerségben működtetett szakmai műhelyként.[10]

A KÉK fontosabb projektjei, programjaiSzerkesztés

Állandó és visszatérő programokSzerkesztés

  • Bubbles from Japan: a 2008-tól megrendezett előadássorozat részeként számos ismert japán építész látogatott Budapestre
  • Közösségi kertek: a 2010-től folyamatosan gondozott program budapesti közösségi kertek létrehozására és fenntartására fókuszál[18]
  • Pecha Kucha Night Budapest: 2006 óta megrendezett, építészet-design témájú prezentációs rendezvénysorozat[19]
  • Tálaló: nyilvános vitasorozat kiemelt építészeti közberuházásokról, városfejlesztési projektekről
  • Városi séták: elhagyott vagy a közönség számára zárt épületek szakmai bemutatása[20]

FesztiválokSzerkesztés

  • Betontavasz: 2011 tavaszán megrendezett, látszóbeton építészettel foglalkozó programsorozat
  • Budapest100: az OSA Archívummal közösen, 2011-ben létrehozott, a százéves budapesti épületeket ünneplő, azokat a lakók és használók segítségével egy hétvégére nyilvánossá tevő városi fesztivál.[21][22] A 2016-ban kissé módosított koncepció a 120 éves Nagykörutat ünnepelte; az alkalomhoz a Nagykörút megújulását megcélzó programsorozat is kapcsolódott.[23]
  • Budapesti Építészeti Filmnapok: 2008 óta minden évben megrendezett, az építészeti filmekre fókuszáló fesztivál[24]
  • Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál: 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban megrendezett, az építészeti tervezés során készülő modellek és a szakmagyakorlás folyamatának bemutatására fókuszáló eseménysorozat[25]
  • Nyitva! Fesztivál: az üresen álló budapesti üzletek hasznosítására, a Lakatlan program fejlesztéseként megrendezett városi fesztivál először 2015-ben, majd 2016-ban került megrendezésre.

Kiállítások és kutatási projektekSzerkesztés

  • Artur.org.hu: 2009-ben létrehozott kortárs építészeti túraajánló oldal[26]
  • Közép-Európai Építészeti Adatbázis: a Kortárs Építészeti Központ a magyarországi kurátora a bécsi Nextroom által kezdeményezett Közép-Európai Építészeti Adatbázisnak (CEDARCH).
  • Lakatlan: a 2012-ben indított program az üresen álló városi ingatlanok hasznosításának módjait kutatja[27]
  • Lifting the Curtain: a 2014-ben lebonyolított kutatás a közép-európai építészeti csoportosulások viszonyrendszerét mutatta be vándorkiállításként, többek között a 14. Nemzetközi Építészeti Biennálén, Velencében[28]
  • Remix Architecture: alternatív építészeti ötletpályázatok metodológiájának kidolgozása
  • Translations of Modernism: a II. világháború utáni közép-európai építészet kutatóit összefogó, nemzetközi kollektíva[29]

A Kortárs Építészeti Központ önálló programja a Wikipédia kortárs építészetről és építészekről szóló tartalmának bővítése, az építészektől kapott adatok segítségével. Ennek keretében a következő szócikkek készültek el: Csomay Zsófia, Getto Tamás, Gunther Zsolt, Kalmár László, Kis Péter, Nagy Iván, Patartics Zorán, Pelényi Margit, Potzner Ferenc, Tima Zoltán, Turi Attila.

GalériaSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kádár Bálint hivatalos önéletrajza a BME Urbanisztika Tanszékének honlapján (magyar nyelven) (html)
  2. Kovács Dániel: Finta Sándor Budapest új főépítésze (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2012. május 15. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  3. 8. Budapesti Építészeti Filmnapok (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2016. február 24. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  4. III. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2013. szeptember 30. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  5. Kovács Dániel: Nemzetközi díj az artur.org.hu magyar építészeti túraoldalnak (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  6. [ http://kek.org.hu/projekt/budapest100/]
  7. Hardi Judit: Mennie kell a kertnek (magyar nyelven) (html). Szabad Föld Online, 2013. július 25. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  8. Fessler Emma: Növessz répát a város közepén! (magyar nyelven) (html). Life.hu, 2013. július 30. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  9. Nagyvállalati telekből közösségi kert (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2015. május 30. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  10. a b Közösségi irodát nyitott a Kortárs Építészeti Központ (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2016. február 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  11. Sör és design a KÉK-től (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2015. november 17. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  12. Millenniumi Díjat kapott a KÉK (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2016. május 4. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  13. hg.hu - Hajléktalan lett a KÉK. [2008. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 21.)
  14. hvg.hu - hírek szünet nélkül : Régi és új - Megszűnik a KÉK központja - eltérő álláspontok
  15. http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16111ü
  16. Vargha Mihály: KÉK-nyitás a Szervita téren (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2008. június 3. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  17. Kovács Dániel: Kilátástalan helyzetben az építészeti központok (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. december 2. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  18. [1]
  19. Archivált másolat. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  20. [2]
  21. [3]
  22. Zsiray-Rummer Zoltán: Gót modor és florenci reneszánsz (magyar nyelven) (html). Magyar Hírlap, 2016. április 12. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  23. A Budapest100 bemutatja: Nagykörút – újratervezés (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2016. január 6. (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)
  24. [4]
  25. [5]
  26. Archivált másolat. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  27. [6]
  28. [7]
  29. [8]