Kossuth Lajos utca (Dunaföldvár)
A Kossuth Lajos utca Dunaföldvár egyik legfontosabb utcája. Az 52-es főutat és a 61-es főutat összekötő névtelen főút része. Dunaföldvár egyik legrégebbi utcája, már a 19. század végén Öreg utcának nevezték. Ekkor sem parasztok lakták, hanem polgárok, például kereskedők. Számos közintézmény található benne, köztük az általános iskola főépülete, a polgármesteri hivatal és a posta is.
Kossuth Lajos utca | |
![]() | |
A Kossuth Lajos utca 7. alatt található egykori ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Dunaföldvár |
Korábbi nevei | Öreg utca Nagy utca Posta utca Fő utca |
Földrajzi adatok | |
Hossza | ~0,65 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth Lajos utca témájú médiaállományokat. |
Elnevezése
szerkesztésAz utca 1903-ban, az utcanevek megreformálásakor az egyetlen volt, amely híres személy nevét viselte. Az 1750-es évek felméréseiben Öreg utca néven szerepel, de hívták Nagy utcának, Posta utcának és Fő utcának is.
Története
szerkesztésA 18. században az utcába központi elhelyezkedése miatt iparosok, kereskedők, bérlők, valamint városi és uradalmi intézmények költöztek a parasztság rovására. Korábban fésűs beépítésű parasztházak alkották az utca végét, később ezeket többnyire átépítették, városiasították, így az utca beépítése zártsorú lett. A 20. század első harmadában lekövezték kockakövekkel, majd az 1970-es években leaszfaltozták. A járdák a munkálatok során néhány helyen alacsonyabb szintre kerültek, mint az úttest, ez a házak műszaki állapotának romlását eredményezte. Napjainkban a vakolattagozatos, hagyományos polgári házak száma erősen csökken, több helyen újat építettek helyükre, máshol úgy átépítették őket, hogy elveszítették építészeti értéküket.
1968-ban az utcaképben korábban fontos szerepet játszó Ilona utca 4. (becenevén angol kastély) Kossuth Lajos utcai főhomlokzata elé kétemeletes házat építettek.
Épületei
szerkesztésNyugati, páratlan oldal
szerkesztésSimon-ház (Kossuth utca 1.)
szerkesztésAz épület a városházával szemben áll, annak emeletesre való átépítésekor (1904-ben) már állt. A 20. század elején uradalmi szálloda működött benne Nemzeti Szálloda néven. Simon Mihály szállodájának nagyterme városi rendezvényeknek is helyet biztosított. A földszint Jäger János bor- és sörcsarnokának adott otthont. Ekkoriban az épület rangosabb megjelenésű volt, mint jelenleg: középső része ki volt emelve, a kitüntetett helyen eltérő, nyújtott boltíves ablakokat alkalmaztak.
1945 után államosították, az egykori szálloda helyén bérlakásokat alakítottak ki. Az 1970-es években elveszítette jellegzetes karakterét.
Kossuth utca 3.
szerkesztésA 20. század elején földszintes formában már álló házban működött Berger Mór szatócsboltja. Böde Ferenc jelenlegi tulajdonosa építette át emeletesre.
Krieger-udvar (Kossuth utca 5.)
szerkesztésAz utca öt másik házához hasonlóan védelem alatt áll. Az U alakú épület mindegyik szárnya emeletes. A belső szárnyak végén földszintes utólag hozzátoldott melléképületek, a telek hátsó végében kamrák állnak. Mindegyik emeleti ablaka felett, a térdfalon egy-egy kör alakú szellőzőnyílás, bennük egy-egy kerámiából készült apró férfialak kap helyet. 10 vakolatkeretes emeleti ablaka alatt eredetileg köténydíszítés is emelte az épület rangját. A kapu, amely nem éppen az épület közepén van, kovácsoltvasból készült.
Egy 1900 körüli fénykép tanúsága szerint az utcai szárny alsó szintje már akkor üzleteknek adott otthont, a két szélső bolt kirakata faszerkezetekkel nyúlt a járda felé. Egyikben Somló Manó könyvesboltja és nyomdája volt, akinek a legtöbb Dunaföldvárról fennmaradt korabeli fényképet köszönhetjük. A boltot fia, Lajos örökölte, aki továbbvitte az üzletet. Ugyanitt később Raab Frigyes kötött és árult könyveket, árult papírárut és zeneműveket. Máshol azt olvashatjuk, hogy izraelita iskola működött az épületben a 20. század elején. Más információk fiú polgári iskolát, a földszinten vaskereskedést említenek.
Szerb templom (Kossuth utca 7.)
szerkesztés1782-ben épült barokk stílusban. Déli falában barokk sírkő található. Káldy Gyula 1970-es tervei alapján az akkor romos, nem használt templomot kívülről felújították. Az országos műemléki listán a 4157-es számot viseli.
Kék Duna Szálloda (Kossuth utca 9.)
szerkesztésA ma üres 9. számú telken, a szerb templomtól jobbra állt az előbb Erzsébet, majd Kék Duna Szálloda, amely az 1970-es évek elején megsüllyedt, az összedőlőben lévő emeletes házat 1972-ben lebontották.
Egykori Járási Takarék (Kossuth utca 13.)
szerkesztés1868-ban megalakult a Dunaföldvári Takarékpénztár Rt., 1878-ban a Dunaföldvári Népbank, majd 1895-ben a pedig a Dunaföldvári Járási Takarék és Hitelbank Rt. követte. Bani ügyeleteken kívül gabonakereskedéssel is foglalkozott. A Dunaföldvári Népbankkal együtt, amely pl. átutalásokat végzett, közös épületben működött a főutcában. 1865-ben itt nyílt meg a távírda is. Korábban attikafal-magasítás jellemezte, amely később eltűnt. A 20. század végén egy új utcát nyitottak a ház mellett.
Általános iskola régi szárnya (Kossuth utca 19.)
szerkesztésAz alápincézett, emeletes ház és melléképülete 1903-ban épült meg. Építésétől kezdve 1945-ig, amíg Dunaföldvár járásközpont volt, itt működött a paksi járás Magyar Királyi Járásbírósága. Melléképületének állaga a rossz, hiányos csatornázás miatt gyorsan romlott, az iskola felújításakor lebontották.
Keleti, páros oldal
szerkesztésPolgármesteri hivatal (Kossuth utca 2.)
szerkesztés1820-ban épült a város jelenlegi városházája földszintes épületként, az akkori Klastrom (mai Rákóczi) utca sarkán. 1904-ben átépítették emeletesre, azóta több nagyobb felújításon esett át, legutóbb 1998-ban. Az 1904-es átépítést Czipauer János budapesti vállalkozó valósította meg. A tanácstermen kívül a városháza tizenöt irodát, levéltárat, három irattárat és egy börtönhelyiséget kapott. A kommunista diktatúra idején a homlokzaton található Dunaföldvár-címer helyére vörös csillag, a saroklámpa helyére hangszóró, a csillag alá Tanácsház felirat került. A tetőből kinyúló óratorony óralapját és az emeleti ablakok feletti vakolatdíszeket eltávolították.
Rekonstrukciójára 1998-ban került sor Szabó Imre építész tervei alapján. Az 1950 előtti megjelenést a legtöbb helyen (például ablakok, toronyóra) visszaállították. Az épület lábazata korábban a fal síkjánál kijjebb állt, díszítőelemekkel kiemelve. Akárcsak sok más díszt a házról, 1950-ben ezt is eltávolították, helyére cementes lábazat került, amelyet bár 1998-ban eltávolítottak, az eredeti megjelenést nem állították helyre. 1981-ben Csepeli István fafaragó népi iparművész tervezésével és kivitelezésével felújították az emeleti díszes tanácstermet. A városháza Kossuth Lajos utcára néző bejárati kapuja üvegezett, kovácsoltvas díszítéssel, Jákli József kovácsmester munkája. A címer visszakerült a Rákóczi utca felőli homlokzatra. A korábbi címerek felhasználásával Koffán Károly festőművész alkotta meg az új címert (1997), a városházát díszítő címert Kiss Éva kermaikus készítette. A főépület az 1062-es helyrajzi számot viseli, teljes helyi védelmet élvez.
Czeitler-ház (Kossuth utca 8.)
szerkesztésEredeti, Czeitler nevű lakója szabó, lánya a Külvégi Óvoda vezetője volt. A ház 21. századi felújításának terveit Elekné Csollány Éva készítette.
Beszédes József korábbi lakóháza (Kossuth utca 10.)
szerkesztésA 19. század első felében épített 10. számú házban élt több mint tíz évig és halt meg 1852-ben Beszédes József hídmérnök. Halálának 125. évfordulóján a homlokzatra emléktábla került. A manzárdtetős ház tornácos udvari szárnyának barokk kőkeretes pincelejárójának ajtaja kovácsoltvassal díszített. Eredetileg L alaprajzú volt a ház, később a hátsó oldalra újabb tornácos épületszárnyat emeltek. Pinceajtaja, homlokzata és története miatt helyi építészeti védelem alatt áll.
Református templom (Kossuth utca 18.)
szerkesztésA szomszédos, Ilona utca 3-as református parókiával együtt 11333-as számmal szerepel az országosan védett műemlékek listáján. Miután a református imaház az 1860-as tűzvész során leégett, 1863-ban templomot szenteltek fel a helyén. 1880-ban neoromán stíluselemeket kapott.
Korábbi zsinagóga (Kossuth utca 34.)
szerkesztésA frissen szerveződött zsidó hitközség 1854-ben építette imaházát. A német megszállás idején itt és hat szomszédos épületben alakították ki a gettót, ahonnan előbb Paksra, majd a dachaui és a mauthauseni koncentrációs táborokba deportálták őket.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Nándori, Klára. Örökségvédelmi hatástanulmány – Dunaföldvár város településfejlesztési koncepciója (2006)
- Czerny, Károly. Dunaföldvár épített és természeti környezete képes krónikája