Kovács Ferenc (irodalomtörténész)

(1927–) erdélyi irodalomtörténész, a Kolozsvári Rádió szerkesztője

Kovács Ferenc (Kolozsvár, 1927. november 17.) – irodalomtörténész, műfordító, hangjátékíró, a kolozsvári magyar rádió műsorszerkesztője 1955 és 1985 között, majd 1989 után.

Kovács Ferenc
Született 1927. november 17. (93 éves)
Kolozsvár
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
műfordító,
hangjátékíró
Kitüntetései Janovics Jenő-díj (1996)

ÉletútjaSzerkesztés

Szülővárosa Római Katolikus Főgimnáziumában érettségizett (1946), a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett (1950). Mint rádiószerkesztő Bukarestben kezdte pályáját (1950-55), ezt követően harminc éven át a Kolozsvári Rádió magyar kommentátora (1955-85). Az 1989-es forradalom napjaiban részt vett régi munkatársaival együtt a betiltott kolozsvári rádióadás újraszervezésében.

Első írását az Igazság közölte (1947), az Utunk, Korunk, A Hét, Művelődés, Új Élet, Dolgozó Nő, Igazság, Előre munkatársa. Közléseiből kiemelkedik Jakab Elek, az ASTRA (kulturális egyesület) tiszteletbeli tagja (A Hét 1974/12), Timotei Cipariu magyar levelezése (Utunk, 1980/6), s Az Erdélyi Iskola triászának magyar barátai I-II (A Hét, 1981/47, 48) c. tanulmánya. A román-magyar irodalmi kapcsolatok kutatójaként gondozta a George Bariț magyar levelezése (Ioan Chindrișsel, 1974), a Két évszázad kortársa, George Barițiu (Kovács Józseffel, Kolozsvár, 1984) és a Kelt Balázsfalván... c. kötetet (1985).

Magyar irodalomtörténeti kutatómunkásságának eredménye a Bitay Árpád c. tanulmány és szöveggyűjtemény (Testamentum, 1977) és György Lajos tanulmányainak kiadása, Az anekdota – A magyar regény előzményei (RMI, 1988), bevezető tanulmányával és jegyzeteivel.

A rádióban a kolozsvári piarista főiskola neves magyar és román tanulóiról szóló sorozattal (A testvériség iskolája, 1970-73), valamint számos (többek között Bródy Sándor, Kemény Zsigmond, Kós Károly egy-egy műve nyomán készült) hangjátékkal szerepelt. Magyarra fordította a magyar rádióadás számára Ion Agârbiceanu, Lucian Blaga, Emil Isac, Vasile Rebreanu s az erdélyi szász szerzők közül Otto Folberth, Adolf Meschendörfer, Heinrich Zillich több elbeszélését. Az újjászervezett kolozsvári magyar rádióadásban megszólaltatta a diktatúra bebörtönzött egyházi és világi áldozatait (1991). Önéletrajzi elemekkel telített, de egy kolozsvári városnegyed krónikájává táguló közel ezeroldalas kéziratát rádió-sorozatában dolgozta fel.

IrodalomSzerkesztés

  • Mikó Imre: George Bariț magyar barátai. Korunk 1974/12.
  • Rácz Győző: Hangjáték regényből. Utunk 1976/4.
  • Bányai László: Bitay Árpádra emlékezve. Könyvtár 1977/3.
  • Köllő Károly: Régiekről az újdonság varázsával. Utunk 1986/2.
  • Stelian Mîndruț: Balázsfalvi leveleskönyv. Korunk 1986/5.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés