Főmenü megnyitása

Kovács Zsigmond (Alsószuha, 1846. április 26.[1] – ?) városi számfejtő, író[2].

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Kovács Pál és Zubricki Mária fia. A gimnáziumot Sárospatakon végezte; ugyanott hallgatta a teológiai tanfolyamot is, de ezt abba hagyva, elment Selmecbányára, ahol a bányász-akadémiára iratkozott be. Azonban költséges volta miatt kényszerülve volt ez a tanfolyamot is félbeszakítani és visszakerült Sárospatakra. Innét kiment Tornagörgőre (Abaúj-Torna megye) akadémiai tanítónak, ahol a szokásos három év helyett csupán harmadfelet töltött ki, nem lévén célja ezen a pályán maradni. Az iskolai életbe azonban visszamenni már nem akarván, a tisztviselői pályára lépett és városi számfejtőként dolgozott Kassán. Az ott 1894-ben létesült Irodalmi Társaságnak jegyzője és választmányi tagja volt; úgyszintén választmányi tagja volt a Kassai Írók és Hirlapírók Otthonának is. Az ezen két irodalmi egyesületből 1898. február elején alakult Kazinczy-körnek pénztárnoka és a szintén ugyanezen év végén alakult Kassai Nemzeti Szövetségnek főjegyzője lett.

ÍrásaiSzerkesztés

Első verse 1866-ban a Fővárosi Lapokban jelent meg; később a Ballagi Mór szerk. Prot Egyházi és Isk. Lapban és Igazmondóban több cikke; a Keresztyén Családba írt néhány költeményt; a Csikvári Jáko által szerk. Magyar Tisztviselőnek (jelenleg Állami Tisztviselők Lapja) évek óta rendes munkatáras. Azonban irodalmi működésének java része Kassára esik. Az itt megjelent lapokba: Abauj-Kassai Közlöny, Felvidéki Közlöny (1889. 87. sz. Emlékezés Tompa Mihályról), Kassai Szemle, Kassa és Vidéke, Felföld és Minerva (folyóirat), Pannónia, igen sok cikket, könyvismertetést és költeményt írt. De mindenek felett a Kassai Szemléből Felsőmagyarországgá átalakult politikai napilapnál, melynek belső munkatársa, fejt ki állandó irodalmi tevékenységet. Írt a lapba vezércikkeket, gyakran verset, 1895. október 1-től minden hét vasárnapjára mintegy másfél éven keresztül egy-egy verses krónikát Heti krónika c. Klió álnévvel. Írt ezenkívül költeményeket és cikkeket a Rozsnyói Hiradóba (1889. 3. sz. Hatvani őrnagy), a Gömör-Kishontba (1890. 52. sz. Tompa Mihály), a Zemplénbe több költeményt. A fővárosi lapok közül leginkább a Szana Tamás által szerkesztett Fővárosi Lapokba (1893. A kassai irodalmi társaság sat.) dolgozott és ugyanezen lapban jelent meg A fellah című verse is. A Hét szintén közölt tőle verset. 1892-ben Mátyás király emlékezete c. ódájával a Kisfaludy Társaság pályázatán 200 forintnyi díjat nyert.

MűveiSzerkesztés

  • Költemények. Kassa, 1893. (Ism. Főv. Lapok 88., Nemzet 168., Budapesti Hirlap 144., Vasárnapi Ujság 18. sz.)
  • Újabb költemények. Kassa: Ries, 1899.

Szerkesztette többekkel együtt 1887-ben a Kassai Almanachot; szerkesztette és kiadta Justh Bélával és Sárosi Árpáddal a Vidéki költők Albumát (Kassa, 1896.) 1898 végén Karácsonyi Album c. alatt adott ki Ladányi Bélával és Sárosi Árpáddal egy irodalmi füzetet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Alsószuhai református keresztelési anyakönyv, 1846. év.
  2. Valószínűleg azonos azzal a Hamvai Kassai Zsigmonddal, aki életrajzi lexikont írt 'Kassai írók a mohácsi vésztől máig' címmel.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyarország vármegyéi és városai I. Abauj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. 100., 101., 191. old.
  • Állami Tisztviselők Lapja 1897. 4. sz.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999.