Krčevine (Šipovo)
Krčevine (szerbül: Крчевине) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
| Krčevine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 26 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 3,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,25 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 15′ 18″, k. h. 17° 07′ 25″44.255000°N 17.123600°EKoordináták: é. sz. 44° 15′ 18″, k. h. 17° 07′ 25″44.255000°N 17.123600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 85 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 6 km-re délkeletre, a Janj jobb partja feletti fennsíkon, 730 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 156 | 25 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 3 | 1 |
| Összesen | 160 | 26 |
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már a bronzkortól fogva éltek emberek. A Janj jobb partja feletti dombon található ókori erődöt valószínűleg még az illírek építették és a Miljevci lelőhelyen is az ő települásük állhatott, melyet a római hódítás után is tovább laktak. Jelentősebb római építkezésekre utal a Dobrljevo lelőhelyen talált római téglavető üzem maradványa az ott talált nagy mennyiségű építőanyaggal.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volari község részeként a faluban 16 házat és 100 muszlim lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 43 házat, 364 ortodox szerb és egy muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 160-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
szerkesztés- Dobrljevo – római 3. – 4. századi téglagyártó üzem maradványai. A lelőhelyen a tégla és cseréptöredékek mellett feltárták a téglavető üzem kemencéjét.[4]
- Miljevci – őskori és római kori település maradványai. A leletek között számos vastárgy és kerámiatöredék került elő.[4]
- Perkovića gradina – ókori erődítmény maradványai. Az erőd a Janj jobb partja feletti dombon található, melynek könnyebben megközelíthető részét sánc védte. A leletek főként kerámia töredékekből és vashulladékból álltak. Korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 65. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
szerkesztés
