Főmenü megnyitása

Krasznoje-na-Volge

település Oroszországban

Krasznoje-na-Volge (oroszul: Красное-на-Волге) városi jellegű település Oroszország Kosztromai területén, a Krasznojei járás székhelye. A régi ékszerkészítés, réz- és ezüstművesek kisvárosa.

Krasznoje-na-Volge (Красное-на-Волге)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKosztromai terület
Irányítószám 157940
Körzethívószám 49432
Népesség
Teljes népesség7982 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Krasznoje-na-Volge (Oroszország)
Krasznoje-na-Volge
Krasznoje-na-Volge
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 31′, k. h. 41° 14′Koordináták: é. sz. 57° 31′, k. h. 41° 14′
Krasznoje-na-Volge (Kosztromai terület)
Krasznoje-na-Volge
Krasznoje-na-Volge
Pozíció Kosztromai terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznoje-na-Volge témájú médiaállományokat.

Lakossága: 7706 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Kosztromától 35 km-re délkeletre, a Volga bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falut 1569-ben Rettegett Iván elvette a régi tulajdonostól (helyette másik birtokot adományozott neki) és ettől kezdve századokon át a cári udvar irányítása alá tartozott. 1592-ben épített kétszintes, sátortetős Bogojavlenszkij- (Úr megjelenése-) temploma a régió egyik legrégebbi műemléke. 1762-ben a 325 „lelket” számláló falut II. Katalin cárnő egyik udvarhölgyének ajándékozta, majd a 19. század elején a Vjazemszkij hercegi család szerezte meg. Lakossága többek között lentermesztéssel foglalkozott. Híres volt 1857-től évente megrendezett négynapos vására, mely a helyben feldolgozott lennek is piacot biztosított.

Hírnevét azonban nem a lennek, hanem művészien megmunkált ékszereinek és ajándéktárgyainak köszönheti. A réz-, bronz- és ezüstékszerek készítése a településen és környékén a 17. század végére nyúlik vissza, virágkorát a 19. század közepén élte. A 19–20. század fordulóján rajziskola, múzeum, arany- és ezüstművesek műhelye létesült.

A település (akkor még falu) 1928-ban járási székhely lett, 1957-ben pedig (városi jellegű?) munkástelepülés besorolást kapott. Az ékszerkészítés hagyománya a szovjet korszakban sem tűnt el nyomtalanul, napjainkban pedig a település gazdasági fejlődésének alapja. Készítenek hagyományos ékszereket, aranyozott és ezüst kereszteket és ikonokat, tűzzománccal bevont dísztárgyakat, teás- és kávéskészleteket, stb. 1983-ban nyitották meg ékszerkészítési és iparművészeti múzeumát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)

ForrásokSzerkesztés