Krasznokamenszk

Krasznokamenszk (oroszul: Краснокаменск) város Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Krasznokamenszki járás székhelye. A határterület második legnépesebb városa, az uránérc-bányászat és -feldolgozás központja.

Krasznokamenszk
Krasznokamenszk címere
Krasznokamenszk címere
Krasznokamenszk zászlaja
Krasznokamenszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám674670–674684
Körzethívószám30245
Népesség
Teljes népesség52 299 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzónajakutszki idő, irkutszki idő
Elhelyezkedése
Krasznokamenszk (Oroszország)
Krasznokamenszk
Krasznokamenszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 06′, k. h. 118° 02′Koordináták: é. sz. 50° 06′, k. h. 118° 02′
Krasznokamenszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznokamenszk témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedése szerkesztés

Az Arguny-hegység előhegyeiben, száraz sztyeppen, Csitától vasúton 560 km-re, légvonalban 380 km-re délkeletre helyezkedik el. Távolsága a kínai határon fekvő Zabajkalszktól országúton kb. 100 km, Priargunszktól 114 km.[2] Vonattal a városba a Csita–Priargunszk vasútvonalon lehet eljutni; Uruljunguj (Урулюнгуй, az azonos nevű folyó partján) állomástól egy kb. 20 km-es szárnyvonal vezet Krasznokamenszkbe.

A városban töltötte büntetését 2005–2006-ban Mihail Hodorkovszkij orosz üzletember.[3]

Története, gazdasága szerkesztés

Krasznokamenszk fiatal település, ún. monováros, amely egyetlen nagyvállalat működtetésére jött létre. 1963-ban a jövendő település térségében Oroszország legnagyobb uránérc-lelőhelyét fedezték fel (Sztrelcovi molibdén-uránérc lelőhely). A kitermelésre és feldolgozásra 1968-ban alapított vállalat (mai nevén: Priargunszki Bányászati és Vegyipari Egyesülés, oroszul: Приаргунское производственное горно-химическое объединение) először 1970-ben bocsátott ki uránt, ezen kívül molibdént, mangánt, kénsavat, stb. állít elő, hidrometallurgiai részlege, szénbányászata, hőerőműve van. 1994 óta részvénytársasági formában működik. A cég az Atomredmetzoloto nevű holdinghoz tartozik, amely a Roszatom állami atomenergetikai konszern bányászati divíziója.

A bányákkal és a feldolgozókombináttal párhuzamosan épült a város, alakultak meg intézményei és a helyi szükségleteket kielégítő termelő- és kereskedelmi vállalatai. 1977-ben az akkor létrehozott, 12 településből álló járás székhelye lett. A város tizenkét különálló lakótelepből (mikrorajonból) áll, kettő közülük magántulajdonban van.

Népessége szerkesztés

  • 1989-ben kb. 54 900 fő
  • 2002-ben 55 920 fő[4]
  • 2010-ben 55 666 fő[5]
  • 2017-ben 52 627 fő volt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. Mojgorod.ru
  3. По диким степям Забайкалья Archiválva 2018. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2018-03-18)
  4. A 2002-es népszámlálás adatai. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
  5. A 2010-es népszámlálás adatai. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)

Források szerkesztés