Kriolit
A kriolit (nátrium-hexafluoro-aluminát, Na3AlF6) egy ritka ásvány, amelyet Grönland nyugati partvidékén bányásztak a lelőhely 1987-es kimerüléséig. Nevét a jéghez hasonló színéről, valamint alacsony olvadáspontjáról kapta, görögül cryò = fagy, és lithòs = kő.[1] A kriolitot egykor alumínium kinyerésére használták, később az alumíniumgyártásban az elektrolízis során használták fel. Ma a kriolit kulcsszerepet tölt be az alumíniumgyártásban. A Hall–Héroult-eljárás során az alumínium-oxidot (Al2O3) olvadt kriolitban (Na3AlF6) oldják fel, hogy ezzel csökkentsék az olvadáspontot, és megkönnyítsék az elektrolízist. A vegytiszta kriolit olvadáspontja 1012 °C. Kis százaléknyi alumínium-oxid feloldásával az olvadáspontja körülbelül 1000 °C-ra csökken. Még így is tekintélyes mennyiségű energia szükséges mind az olvasztáshoz, mind az elektrolízishez, de ez az eljárás sokkal kevesebb energiát igényel, mint ha magát az alumínium-oxidot olvasztanák meg. Mivel ma már a kriolit túl ritka a természetben, hogy erre a célra felhasználják, ezért mesterségesen állítják elő alumínium-fluorid, timföld és nátrium-hidroxid felhasználásával, vagy közvetlenül alumínium-fluorid és nátrium-aluminát reagáltatásával.
| Kriolit | |
 | |
| Kriolit a grönlandi Ivittuutról | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | nátrium-hexafluoro-aluminát |
| Képlet | Na3AlF6 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Halogenidásványok |
| Alosztály | Összetett halogenidek |
| Csoport | Kriolitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | kristályok vagy amorf por. |
| Szín | színtelentől fehérig, vagy vöröses, zöldes, sárga, barna |
| Fény | üvegszerű |
| Átlátszóság | átlátszó és áttetsző |
| Törésmutató | nα = 1,3385–1.339, nβ = 1,3389–1.339, nγ = 1,3396–1,34 |
| Pleokroizmus | színtelen |
| Keménység | 2,5-3 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | egyenetlen |
| Olvadáspont | 1012 °C |
| Oldhatóság | Vízben nem oldódik. AlCl3-oldatban feloldható, valamint mérgező hidrogén-fluorid gáz képződése közben kénsavban is oldódik |
| Sűrűség | 2,97 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | olvadáspont-csökkentő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kriolit témájú médiaállományokat. | |
Fizikai tulajdonságai szerkesztés
Színe változatos, élénk bíborszínű, kék, zöld vagy sárga, vöröses narancssárga, rózsaszínű, fehér vagy barna. Egyetlen kristályon belül is lehetnek különböző színű övek. A tiszta, szennyezetlen kristályok színtelenek. Durvaszemcsés, hexaéderes vagy oktaéderes kristályokat alkot. Mohs-keménysége 2,5-3 közötti, sűrűsége körülbelül 2,97 g/cm³. A kriolit törésmutatója nagyon közel áll a vízéhez, ezért a porított kriolit vízbe merítve szinte láthatatlanná válik.[2]
Források szerkesztés
- ↑ Cryolite: Cryolite mineral information and data. Mindat.org (2010-10-03). Hozzáférés ideje: 2010-10-25.
- ↑ Cornelis Klein, 2002, Manual of Mineral Science – Manual of Mineralogy, 22th ed., John Wiley and Sons, New York ISBN 0-471-25177-1, 401. o.
