Kuterevo
Kuterevo egy kis hegyi falu Horvátországban. Lika-Zengg megyében található, közigazgatásilag Otocsán városához tartozik.
| Kuterevo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Otocsán |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53225 |
| Körzethívószám | +385 (0)53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 385 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 559 m |
| Terület | 31,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 49′ 31″, k. h. 15° 08′ 27″Koordináták: é. sz. 44° 49′ 31″, k. h. 15° 08′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuterevo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Kuterevo a Velebit-hegység likai vonulatai között egy erdőkkel övezett hosszú völgyben helyezkedik el. Otocsán városától 14 km-re délnyugat irányában található. A település a tengerszint felett 559 méteren, összesen 31,72 km² területen szétszórtan fekszik. Településrészei Burići, Dubrava, Duliba, Grezina, Grič, Jurković Brdo, Klanac, Krč, Podgora, Poljana, Rončev Draga, Šepci, Tisovac, Trsje, Ulica és Varoš.
Története szerkesztés
Kuterevoról az első írásos emlékek 1219-ből származnak. A 16. század folyamán a lakosság nagy része elmenekült az ottomán megszállás elől. 1690-ben kezdett újból benépesedni a település, ugyanis akkor jöttek vissza azok, akik korábban elmenekültek, illetve északról Krajna és Gorski Kotar területéről is érkeztek telepesek, akik a mai napig őrzik a kaj nyelvjárás sajátosságait. Az újonnan érkezettek a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A zenggi kapitányság 1697-es összeírása szerint a faluban 16 ház állt 17 katonai szolgálatra képes lakossal. A fában gazdag területen az itt lakók főként erdészeti munkákból, fáből készített munkaeszközök, használati tárgyak készítésével foglalkoztak, melyeket eladtak, vagy élelmiszerre cseréltek. A falu ma is híres az ittemi fafaragó mesterek termékeiről. A település első templomát 1707-ben építették, mai Kármelhegyi Boldogasszony temploma 1724-ben épült. 1746-ban Kuterevól 26 család élt, egy családra átlagosan 15,8 hold földterület jutott. Plébániáját 1820-ban alapították. 1857-ben 817, 1910-ben 1214 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 523 lakosa volt.
Népesség szerkesztés
A 2001-es népszámlálás szerint 634 lakos él 130 háztartásban. A népesség nagy része horvát nemzetiségű római katolikus.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 817 | 841 | 841 | 960 | 1.095 | 1.214 | 1.108 | 1.214 | 1.084 | 977 | 935 | 941 | 852 | 808 | 634 | 523 |
Nevezetességei szerkesztés
- Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1724-ben épült. A templom egyszerű, egyhajós épület viszonylag szerény berendezéssel. Harangtornya a homlokzat felett magasodik. A kívül sokszög alaprajzú, belül félköríves szentélyt diadalív választja el a hajótól, melyen két angyal között a „Dicsőség a magasságban Istennek.” ("Slava Bogu na višini") felirat olvasható. A szentélyhez balról sekrestye csatlakozik. Nincsen a klasszikus értelemben vett oltára. A szentély hátfalára függesztett oltárképe a gyermekét ölelő Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, az előtt áll a II. vatikáni zsinat rendelkezései szerint készített szembemiséző oltár.
- Egyre nagyobb érdeklődésnek örvend a mackómenedékhely is, ahol elárvult medvebocsoknak nyújtanak melegszívű ellátást.
Gazdaság szerkesztés
A helyi lakosok főképp mezőgazdaságból és állattenyésztésből élnek, de messzi földön híresek a helyi mesteremberek faportékái.
Turizmus szerkesztés
Kuterevó sikeresen megtartotta a népi hagyományokat követő építkezési stílusát illetve a famegmunkálás tradicionális technikáit. Méltán híres a fából készült termékeiről, mint például a településről elnevezett tamburica típusú hangszerről, a Kuterevkáról. Ezen felül a kuterevói famegmunkálás hírnevét öregbítik a helyi mesterek által készített hordók illetve székek.
További információk szerkesztés
- A kuterevoi mackó menedékhely honlapja Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- Otocsán város hivatalos oldala(horvátul)
- Otocsán turisztikai irodájának honlapja(horvátul)
- A gospić – zenggi püspökség honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
