Látnokzsálya
A látnokzsálya vagy jósmenta (Salvia divinorum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának zsálya (Salvia) nemzetségébe tartozó növényfaj, melyet 1962-ben írt le a tudomány számára Carl Clawson Epling és Carlos D. Játiva.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Salvia divinorum
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Salvia divinorum Epling et Játiva 1962 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Látnokzsálya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Látnokzsálya témájú médiaállományokat és Látnokzsálya témájú kategóriát. |
Elterjedése és jellemzése
szerkesztésA Dél-Mexikóban honos zsályafaj 1 m-nél magasabb, kórós, lágy szárú növény, kék virágai 2 cm hosszúak. Vadon nem, csak termesztésből ismeretes. Főleg vegetatív úton szaporodik.
Felhasználása
szerkesztésA Oaxaca államban élő mazaték indiánok termesztik, s drogját pszichotrop anyagként használják. Mióta ismertté vált, a világ más részein is pszichoaktív és hallucinogén szerként használják. A látnokzsálya leveleit nyersen elrágják, vagy az elégetésével keletkezett füstöt pipából, illetve vízipipából szívják be, de a levelekből készült folyékony kivonatot is szokták fogyasztani.
A növényi drog fő hatóanyaga a szalvinorin A, mely igen erősen pszichoaktív diterpén, s hatásmechanizmusa a többi ismert pszichoaktív vegyületétől lényegesen különbözik (κ-opioid receptor-agonista). A szárított látnokzsályalevél grammonként 0,9-3,7 mg szalvinorin A-t (átlagosan 2,5 mg) tartalmaz.[1]
Magyarországon virágboltokban dísznövényként kapható; a Salvia néven árult dísznövények többsége más zsályafajok képviselője – de egyes helyeken szabályos, Salvia divinorum jelöléssel a látnokzsálya is kapható, ezért hazai használata is terjed.[forrás?]
Jogi szabályozás
szerkesztésAz élő látnokzsálya növény (dugvány, palánta stb.) nem esik törvényi szabályozás alá Magyarországon, tehát birtoklása minden tekintetben legális. A szárított látnokzsálya levelek és levélkivonatok sem esnek kifejezett szabályozás alá Magyarországon, tehát belföldről történő megszerzésük, tartásuk és fogyasztásuk semmiképpen nem ütközik törvénybe.[forrás?]
A látnokzsálya drogjának fő hatóanyaga, a szalvinorin A felkerült az új pszichoaktív anyagokat szabályozó 66/2012. (IV. 2.) kormányrendelet ideiglenes jegyzékére ("C-lista"):[2] a szalvinorin A vegyület tehát nem „kábítószer”nek, hanem „új pszichoaktív anyag”nak számít. S habár korábban az új pszichoaktív anyagok belföldről történő megszerzése, tartása és fogyasztása nem ütközött törvénybe, a Szabálysértési törvényben 2013 júliusában bekövetkezett módosulások miatt már szabálysértésnek minősül,[3] s így pénzbüntetéssel járhat. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, aki új pszichoaktív anyagot (pl. szalvinorin A-t) „a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.[4] Nem világos azonban, hogy vajon a joggyakorlat a látnokzsálya leveleinek kivonatolását szalvinorin A előállításának, és ezáltal a levélkivonatot szalvinorin A-t tartalmazónak tekinti-e. E jogi homályosság miatt a látnokzsálya-kivonatok magyarországi árusítása jelentősen csökkent a C-lista kihirdetése óta.[forrás?]
Galéria
szerkesztés-
Virágzó Salvia divinorum -
Salvia divinorum levélőrlemény -
A szalvinorin A-molekula szerkezetének rajza
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Giroud, C. (2000). „Salvia divinorum: an hallucinogenic mint which might become a new recreational drug in Switzerland”. Forensic Science International 112 (2), 143–150. o. DOI:10.1016/S0379-0738(00)00180-8. PMID 10940599.
- ↑ A 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a net.jogtar.hu honlapon
- ↑ A Szabálysértési törvény 199. §-a a net.jogtar.hu honlapon
- ↑ A Btk. 184. §-a a net.jogtar.hu honlapon
Források
szerkesztés- Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1976. 241–242. o. ISBN 963 280 083 4
- A látnokzsálya az új marihuána? Index.hu (magyarul) (2008. március 12.) (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.) (HTML)
