Lévay Henrik

(1826-1901) a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász

Lévay Henrik, (kisteleki) báró (Jankovác, 1826. április 16.Budapest, 1901. december 16.)[4] biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója,[5][6][7] közgazdász.

Lévay Henrik
Született1826. április 16.[1]
Jánoshalma
Elhunyt1901. december 16. (75 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközgazdász
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévay Henrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Lévay család sírkápolnája Táplánypusztán (ma Töltéstava része)

Életpályája szerkesztés

Szülőhelyén végzett tanulmányainak befejezése után Budapestre került a Bibanco Gyula-féle kereskedelmi iskolába. Munkába először Szegeden állt, egy „előkelő szegedi kereskedő háznál”.[8] Részt vett 1848–49-es szabadságharcban, hadnaggyá léptették elő. Később a Riunione Adriatica biztosítótársaság pesti vezérügynökségén dolgozott. 1857-ben részt vett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapításában, 1883-ban annak vezérigazgatója lett. 1861-ben megalapította az Első Magyar Viszontbiztosítót és a Pannonia Magyar Viszontbiztosító Intézetet, 1882-ben a Bécsi Élet- és Járadékbiztosító Intézetet. 1868-ban magyar nemességet kapott,[9] 1886-ban főrendiházi tag lett, 1897-ben bárói rangra emelte a király.[10] Magyarország legjelentősebb biztosítási szakemberének tartották.

Fő művei szerkesztés

  • Néhány szó közgazdasági bajaink orvoslásáról (Budapest, 1895)
  • Vélemény a mezőgazdasági hitelintézet létesítésének módjáról (Bp., 1895).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés