A löszbabák a löszben keletkező mészkonkréciók. Méretük igen apró is lehet, de akár 30 cm-es példányok is előfordulnak.[1] Igen változatos formájúak, legtöbbször gömbölydedek, gyakran elágazók, babára hasonlítóak, innen kapták nevüket.

Egy löszbaba a somogyi Simonfáról
Egy üreges löszbaba belseje (Döbrököz, Tolna vármegye)
Löszbaba a frissen legyalult löszfalban (Szenna, Somogy vármegye)

Keletkezésük szerkesztés

A lösz száraz éghajlaton a növényzetre rárakódó, 0,02-0,05 mm szemcseméretű szálló porból keletkező üledékes kőzet, jelentős mésztartalommal. Ha egy löszös területen az éghajlat nedvesebbé válik, a cseppkőképződéshez hasonló folyamat játszódik le: az esővíz a levegő szén-dioxidjának segítségével a kalcium-karbonátot feloldja (kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik), ezt lassan bemossa a mélyebb rétegekbe, ahol a mész újra kiválik és konkréciókat hoz létre: ezek a löszbabák.[2][3] Sokszor a kiválás a löszben található üregek falán kezdődik meg, emiatt maguk a löszbabák gyakran üregesek lesznek, a belsejükben található törmelék pedig akár azt is eredményezheti, hogy megrázva a babát az csörgő hangot ad.

Előfordulásuk szerkesztés

Magyarország területének mintegy harmadát borítja lösz, itt a talaj mélyén mindenhol előfordulnak löszbabák, de csak löszfalak, löszmélyutak oldalában kerülnek felszínre. A leomló löszfalak belsejében rejtőző babákat az esővíz a dombok lábához is legörgeti. Különösen Külső-Somogy és Tolna vármegye bővelkedik a löszbabák lelőhelyeiben, de hegységeinkben, így pl. a Keleti-Bakonyban is előfordul: itt még egy barlangot (Löszbabák-barlangja) is elneveztek róluk. A 25 méter hosszú, 12 m mély, védett barlang sajnos beomlott, jelenleg nem látogatható.[4] Néhány löszbabákban bővelkedő helyszín:

Jegyzetek szerkesztés

  1. Radonmérés a szekszárdi löszpincékben (PDF). (Hozzáférés: 2013. február 12.)[halott link]
  2. Segédanyag az ELTE üledékes kőzettan gyakorlatához (PDF). [2009. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  3. Kidolgozott vizsgatétel a Kempelen Farkas Gimnázium oldalán (doc). (Hozzáférés: 2013. február 12.)[halott link]
  4. Országos Barlnagnyilvántartás. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  5. Adatok somogyi tájak flórájához (PDF). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  6. Lösz vagy nem lösz a baba? (geoláda Andocs mellett). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  7. Külső-Somogy szép vidékén. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  8. paks.info.hu - löszbabák. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  9. Magyarország tájegységei (löszbabák Dunaföldváron). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  10. a b c Feltáratlan földrajzi értékek nyomában (PDF). (Hozzáférés: 2013. február 12.)[halott link]
  11. A Telecskai-dombok lábánál. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  12. Pocsaj honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  13. A zsámbéki Szent Norbert tanösvény honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 12.)