Lőrincz Miklós
Lőrincz Miklós (Nagyvárad, 1899. április 21. – Budapest, 1944. július 30.) író, újságíró, kabarészerző, forgatókönyvíró.
| Lőrincz Miklós | |
| Született | 1899. április 21. Nagyvárad[1] |
| Elhunyt | 1944. július 30. (45 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Lőrincz Samu kereskedő és Lőrincz Piroska fiaként született.[2] Gimnazistaként is jelentek már meg írásai nagyváradi folyóiratokban, az érettségi után jogot tanult a kolozsvári egyetemen, ám tanulmányait félbehagyta, s újságírónak állt. Nagyváradon és Kolozsvárott dolgozott újságíróként, majd az 1920-as évek közepén Budapestre ment, ahol különböző napilapokban jelentek meg novellái. A Terézkörúti Színpadon és az Andrássy úti Színházban mintegy 30 kabarédarabját mutatták be nagy sikerrel. Házi szerzője volt a Terézkörúti Színpadnak, és a Kiskabarénak is, ezek mellett pedig írt a Clarus, a Komikusok kabaréja, a Steinhardt Színpad, a Kis komédia, a Bethlen téri Színpad, illetve a Kamara Varieté számára is. Salamon Bélának írta legjobb jeleneteit. 1936-tól kezdve a Pódium Írók Kabaréjában is játszották műveit.
1938-tól fogva zsidó származása miatt egyre nehezebben talált munkát. 1940-ben Nóti Károly, László Miklós, Halász Rudolf és Kristóf Károly társaságában írta a Kvázi Dodó, a víztoronyőr című bohózat varietérevüt, s ugyanebben az évben több színházban is játszották még jeleneteit (Kapuzárás után, Mai házasság). 1944-ben rejtőzködni kényszerült, ám egy razzia során a Japán kávéházban lefogták, majd internálták a Csepel-szigeti táborba, ahol egy bombatámadás áldozatául esett.
A háborút követően a Pódium, a Vidám Színpad, illetve a Kamara Varieté is játszotta műveit. Jelenetei a Délibábban és a Színházi Élet mellékleteiben olvashatók. Hagyatéka 200 bohózatot és villámtréfát őriz.
Filmjei szerkesztés
- A kék bálvány (1931, Faragó Dezső Györggyel)
- Sportszerelem (1936–37, Kolozsvári Andorral)
- Segítség, örököltem! (1937, Mihály Istvánnal, Indig Ottóval)
- Hetenként egyszer láthatom (1937, Nóti Károllyal)
Művei szerkesztés
- Ciprián mester (1931)
- Vörös kakas (1932)
- Tucat úr nősül (1935)
- Diktátornő (1935)
- Alibi (1937)
- A butaság széruma (bohózatok, Budapest, 1975)
- A papírtekercses ember
- Csal a feleségem
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. február 15.)
- ↑ JewishGen. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
Források szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 541. o. Online elérés
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
További információk szerkesztés
- A házasságközvetítő. youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. április 28.)
- Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937
- Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Budapest, 1971
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0