Lőw Tibor
Lőw Tibor (Budapest, 1873. december 27.[2] – Budapest, 1941. szeptember 5.)[3] ítélőtáblai tanácselnök, jogi író. Lőw Tóbiás jogász, szakíró fia, Lőw Lipót szegedi főrabbi unokája. Nagybátyjai Loew N. Vilmos ügyvéd, újságíró, Lőw Sámuel főorvos, balneológus és Lőw Immánuel főrabbi.
| Lőw Tibor | |
| Született | 1873. december 27.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1941. szeptember 5. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Lőw Tóbiás |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1899) |
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésLőw Tóbiás (1844–1880) főügyész-helyettes és Hürsch Emma (1852–1927) elsőszülött gyermeke. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte, majd ügyvédi és bírói vizsgát tett. 1899-től bírósági szolgálatot teljesített. 1921-ben a budapesti királyi törvényszéken tanácselnöki kinevezést kapott. 1929 és 1940 között budapesti ítélőtáblai tanácselnökként működött. Elsősorban kereskedelmi joggal foglalkozott, számos kommentárt is írt. Szerkesztette a Jogtudományi Közlöny című folyóirat melléklapjaként megjelent Hiteljogi Döntvénytár című időszakos döntvénygyűjteményt (1917–1934).
Magánélete
szerkesztésFelesége Nathan Elza volt, Nathan Mór és Troppauer Róza lánya, akivel 1919. szeptember 23-án Budapesten kötött házasságot.[4]
Gyermekei
- Lőw Éva
- Lőw Hanna
Munkái
szerkesztés- Das ungarische Handelsgesetz. G. A. XXXVII: 1875 (Budapest, 1924)
- A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság tőrvényének magyarázata (Budapest, 1940)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lőw Tibor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09653.htm
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1818/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Gyászjelentése (1941. június 6.) Magyar Nemzet, 4. évfolyam, 203. szám, 6. o.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 900/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 544. o. Online elérés
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996.