Wikipédia

Lackner Kristóf

(1571–1631) magyar polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író

Lackner Kristóf (Sopron, 1571. november 19. – Sopron, 1631. december 29.) polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író.

Lackner Kristóf
Született1571. november 19.[1]
Sopron
Elhunyt1631. december 29. (60 évesen)[1][2]
Sopron
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász, ötvös, író
Tisztségepolgármester (1613–1631, Sopron)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lackner Kristóf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Lackner Ádám vagyonos aranyműves és Schiffer Borbála fia. A család a bajor Pfalzból származott és már a 16. században Sopronban telepedett le. Anyját nyolcéves korában elvesztette; apja nem sokkal ezután az akkori híres csepregi iskolába küldte fiát a magyar nyelv megtanulása végett. Lacknert itt a jó hírű Gabelmann Miklós tanár vette pártfogásába, akit Grazba áthelyezésekor oda is követett. Fiatalon kitanulta az ötvösséget is. Grazból Saurau báró a tehetséges fiút 1590-ben meghívta fiához tanítónak, majd 1591-ben mindkettejüket Paduába küldte az egyetemre. Lackner itt jogi tanulmányokkal foglalkozott, és 1592-ben már megküldte a városi tanácsnak vitairati tételeit. Négy évi tanulás után jogi doktori oklevelet nyert. Ez volt az első eset, hogy a római katolikus paduai egyetemen protestánst, a vallási eskü elengedésével, doktorrá avattak.

Lackner beutazta egész Itáliát és 1597-ben tért vissza szülővárosába, ahol 1600-ban beválasztották a belső tanácsba. II. Rudolf 1600. március 21-én nemesi címet adományozott Lacknernek. 1603-ban és 1608-1610-ben városbíróvá választották. 1613-ban lett először polgármester; ezt a hivatalt 1619-ig megszakítás nélkül hatszor nyerte el. 1621–1625 között ismét ő töltötte be a polgármesteri tisztséget, majd 1629–1631 között is, mikor már betegeskedett, de a közakarat újra kényszerítette ezen hivatal viselésére. Így 32 évi pályafutása alatt 11 évig volt polgármester, hatig városbíró és 15-ig tanácsos. Ezenkívül többször volt a város országgyűlési követe és csaknem folytonosan tagja azon küldöttségnek, amelyet a város a prágai királyi udvarhoz küldött.

Bocskai István és Bethlen Gábor idejében neki kellett gondoskodnia a városnak a védelméről, a támadásoktól és zsarolásoktól való megmentéséről. Érdemei elismeréseül II. Ferdinándtól pedig főkapitányi és palotagrófi (titulo et privilegiis comitis palatini) címet nyert. A latinul író, német anyanyelvű, de magyarul is jól tudó polgármester szoros kapcsolatban állt a magyar főnemesekkel. Olajfestésű arcképét a városi tanácsteremben helyezték el.

Hagyatéka szerkesztés

Halála után, minthogy gyermekei nem voltak, tetemes vagyonának általános örökösévé Sopron városát tette. Végrendeletében vagyonát három egyenlő részre osztotta:

  1. A török fogságban lévő soproniak kiszabadítására, ilyenek nem lévén a szegény lányok kiházasítására.
  2. A soproni ifjak külföldi taníttatására.
  3. Az ispotályban lévő betegek gondozására.

Ezüst készletét a királyra hagyta.

 Lásd még: Lackner-ház

Művei szerkesztés

A legtöbb művét arisztokrata jóakaróinak (Thurzó György, Náprágyi Demeter stb.) dedikálta.

Munkáiban (Coronae Hungariae emblematica descriptio, Lavingae, 1615; Maiestatis Hungariae Aquila,[3] Keresztúr, 1617) az Illésházyék támogatásával trónra került II. Mátyás magyar király biztosítékokkal megkötött kormányzatát tekintette példának. Több latin nyelvű iskoladrámát is írt, ezeket a soproni diákság előadta.

  • Florilegus Aegyptiacus in agro Semproniensi, 1-2.; tan. Kovács József László; fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; hasonmás kiad.; MTA Irodalomtudományi Intézet–Akadémiai, Bp., 1988 (Bibliotheca Hungarica antiqua)
  • Lackner Kristóf beszéde Sopron város dícséretéről, 1612; sajtó alá rend. Grüll Tibor; Scriptum, Szeged, 1991 (A Lymbus füzetei)
  • Electio Trigoniana Delegatorum Nunciorum orationibus clara; tan. Kovács József László; hasonmás kiad.; Hillebrand Ny., Sopron, 2004
  • Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; szöveggond., ford., jegyz., tan. Tóth Gergely; Soproni Levéltár, Sopron, 2008 (Sopron város történeti forrásai. C sorozat)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Lackner, Christoph (BLKÖ)
  3. ↑ Régi magyarországi nyomtatványok 1136[halott link]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza (könyvismertetés)
  • Payr Sándor: Emlékezés doktor Lackner Kristófról Sopron első nagy polgármesteréről, halálának háromszázados évfordulóján. 1571–1631; Székely Ny., Sopron, 1932
  • Angyal Endre: Lackner Kristóf és a barokk humanizmus kezdetei; Röttig-Romwalter Ny., Sopron, 1944 (A Soproni Szemle kiadványai)
  • Kovács József László: Lackner Kristóf és kora, 1571–1631; 2. bőv. kiad.; Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron, 2004
  • Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai. Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok, 1591–1632; Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron, 2007
  • Sopron élén. Sopron város polgármesterei Hummel Kristóftól Lackner Kristófig, 1552–1631; szerk. Dominkovits Péter, D. Szakács Anita; Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron, 2020
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lackner_Kristóf&oldid=26402910”