Lakhmidák

arab fejedelmi család
(Lahmidák szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 16. Sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre.

Lakhmidák alatt Lakhm törzsből származó arab fejedelmi családot értik, amely 3. század második felétől kezdve a szászánida perzsa nagykirály fennhatósága alatt a mezopotámiai arabság fölött uralkodott.[1]

Lakhmida Királyság
268 körül602
Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Lakhmids” néven szerepel Arábiában
Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Lakhmids” néven szerepel Arábiában
Általános adatok
FővárosaHira
Népességarabok
Vallásnesztoriánus kereszténység
Kormányzat
Államformakirályság
DinasztiaLakhmida-dinasztia
Államfőkirály
ElődállamUtódállam
Szászánida Birodalom 
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakhmida Királyság témájú médiaállományokat.

A Lakhmida Királyság folyamatos háborúskodásban élt a Bizánci Birodalomtól függő gasszánidák államától. Fővárosa Hira városa volt; ahol a királyi udvarban komoly költészet pártolás folyt: az iszlám előtti korszak (dzsáhilijja) híres arab költői sűrűn fordultak meg itt, és napjainkig fennmaradt dicsőítő költeményeket írtak a bőkezű fejedelmekhez.[2] Az 5. században a közép-arábiai törzseket egyesítő délarab kinditák a Lakhmida Királyság határáig nyomultak előre, de a 6. század elején a lakhmidák legyőzték a trözsszövetséget. Nem sokkal később a perzsa nagykirály beolvasztotta birodalmába a királyságot. Az utolsó lakhmida királyt, a behódolni nem akaró III. Numánt 602 körül II. Huszrau nagykirály ölette meg. A Lakhmida Királyság helyén perzsa helytartóságot hoztak létre, majd hamarosan arab uralom alá került a terület.[1]

Uralkodólista

szerkesztés
N Uralkodó Uralkodott Megjegyzések
1. I. Amr ibn Adi ur.: 268295
2. I. Imru al-Kajsz ibn Amr ur.: 295328
3. II. Amr ibn Imru al-Kajsz ur.: 328363
4. Avsz ibn Kallam ur.: 363368 Nem tagja a dinasztiának.
5. II. Imru al-Kajsz ibn Amr ur.: 368390
6. I. Al-Numan ibn Imru al-Kajsz ur.: 390418
7. I. Al-Mundhir ibn al-Numan ur.: 418462
8. Al-Aszvad ibn Al-Mundhir ur.: 462490
9. II. Al-Mundhir ibn Al-Mundhir ur.: 490497
10. II. Al-Numan ibn al-Aszvad ur.: 497503
11. Abu Jafur ibn Alkama ur.: 503505 Nem tagja a dinasztiának, uralkodása bizonytalan.
12. III. Al-Mundhir ibn al-Numan ur.: 505554
13. III. Amr ibn al-Mundhir ur.: 554569
14. Kábusz ibn Al-Mundhir ur.: 569573
Szuhrab (perzsa helytartó) helyt.: 573574
15. IV. Al-Mundhir ibn al-Mundhir ur.: 574580
16. III. Al-Numan ibn al-Mundhir ur.: 580602
Ijasz ibn Kabiszah al-Tai
és Nakhiragan (perzsa helytartók)
helyt.: 602617/618
Adzadbeh (perzsa helytartó) helyt.: 617/618633 633-ra muszlim uralom alá került a terület.
  1. a b Pallas, i. h.
  2. Esat Ayyıldız, “Lahmîlerin Arap Edebiyatına Etkisi”, 2nd International Archeology, Art, History and Cultural Heritage Congress, ed. Kenan Beşaltı (Şanlıurfa: Iksad Yayınevi, 2022), 38-44.