Lajtaicum flórajárás

A Lajtaicum a Nyugat-Dunántúlt felölelő Praenoricum flóravidék északi csücske, amelybe a Sopron környéki, sajátos növényzetű dombvidékeket vonjuk össze – maga a Soproni-hegység azonban nem ide tartozik, hanem a kelet-alpi flóravidék zittaui (rozáliai) flórajárásába.

TájegységeiSzerkesztés

Földtani felépítéseSzerkesztés

Földtani felépítése meglehetősen összetett, a különböző korú és ennek megfelelően különböző mértékben átalakult üledékes kőzetek (gneisz, mészkő, homokkő, lösz) erős túlsúlyával. A kőzetek többsége meszes, ettől e flórajárás, különleges, összekötő szerepet tölt be a Keleti-Mészalpok és a Kis-Kárpátok között.

ÉghajlataSzerkesztés

Éghajlata viszonylag száraz, pannon jellegű; a dealpin hatás alig vehető észre.

NövényzeteSzerkesztés

A harmadidőszaki meszes üledékekből álló dombokon – főleg azok déli lejtőin – pannon jellegű, melegkedvelő növények telepedtek meg. Jellegzetes mészkedvelő tölgyese az alpokalji molyhos tölgyes (Euphorbio-Quercetum pubescentis).

Jellemző növénytársulások és fajokSzerkesztés

A flórajárásban a mész- és szárazságkedvelő, pannon, pannon–pontusi és balkáni–szubmediterrán flóraelemek szerepe a meghatározó.

Pusztafüves lejtőkSzerkesztés

Melegkedvelő tölgyesekSzerkesztés

Cseres-tölgyesekSzerkesztés

Karsztbokorerdők (Ceranio–Quercetum)Szerkesztés

Sztyepprétek (Medicagini–Festucetum rupicolae)Szerkesztés

Két, hazánkban sehol másutt nem élő faj:

Kipusztult: barázdált csüdfű (Astragalus sulcatus)

Jellemző faj: ökörszem (Buphthalmum salicifolium)

SíklápokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés