Wikipédia

Lakatos László (író)

(1881–1944) magyar író, újságíró, műfordító
Disambig.svgEz a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Lakatos László (egyértelműsítő lap).

Lakatos László, Kellner (Budapest, 1881.[1][2] július 17. – Nizza, 1944. február 13.) író, újságíró, műfordító.

Lakatos László
Lakatos László portréja (Színházi Élet, 1916).jpg
Élete
Születési név Kellner László
Született 1881. július 17.
Budapest
Elhunyt 1944. február 13. (62 évesen)
Nizza
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) színmű, próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakatos László témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Budapesten született Kellner Jakab kereskedő és Weisz Regina gyermekeként zsidó családban.[3] Bankhivatalnokból lett újságíró, író. 1903-tól a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet, a Pesti Napló munkatársa, majd a Világ szerkesztője volt. 1910-ben felvették a Petőfi szabadkőműves páholyba. Első színdarabját 1916-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Ugyanebben az évben feleségül vette Gelléri Mór és Schőn Regina lányát, Jolánt.[4] Színdarabjai külföldön is sikereket arattak. 1923–24-ben az Unió színházainak dramaturgjaként tevékenykedett. Ezt követően az Est-lapok újságírója, a Magyarország szerkesztője volt. A második világháború kitörése után származása miatt Franciaországba emigrált. A Gestapo üldözése elől az öngyilkosságba menekült.

MűveiSzerkesztés

 
  • Panoptikum (karcolatok, Budapest, 1912)
  • Mély húron (elbeszélések, Budapest, 1913)
  • Egy pesti leány története (regény, 1913)
  • A francia menyasszony (elbeszélések, Budapest, 1913)
  • Tavaszi játék (regény, Budapest, 1914)
  • Egy pesti lány története (regény, Budapest, 1914)
  • Konstantinovics Konstantin (történet egy galíciai kisvárosból, Békéscsaba, 1916)
  • Az idegen leány (vígjáték, 1916)
  • A bécsi táncosnő (színmű, 1916)
  • Hamupipőke (regény, 1918)
  • Egy válópör története (regény, Budapest, 1918)
  • A császár partraszállt (színmű, 1919)
  • Férj és feleség (színmű, Budapest, 1919)
  • A pók (elbeszélések, 1920)
  • A menyasszony (színmű, 1920)
  • A fakír (dráma, Budapest, 1921)
  • Négy frakk (komédia, Budapest, 1923)
  • Nehéz idők (rajzok, karcolatok, jelenetek, 1924)
  • Kék Hawai (színmű, 1924)
  • A teve (regény, Budapest, 1925)
  • Pajtásházasság (színmű, Budapest, 1928)
  • Cézár csodálatos élete (regény, 1929)
  • Tizennyolcévesek (komédia, 1929)
  • Angóra macska. Könyv a nőről (regény, Budapest, 1929)
  • Valaminek történni kell (vígjáték, Drégely Gáborral, 1929)
  • Lipótváros (színmű, Vígszínház, 1931)
  • Magas cé (vígjáték, 1932)
  • FIatalember a békében. Írás az emberekről (Budapest, 1933)
  • Helyet az ifjúságnak (színmű, Fodor Lászlóval, 1933)
  • A gazdag ember (vígjáték, 1935)
  • A királyné (színmű, 1935)
  • Láz (színmű, Budapest, 1937)
  • Ange et Venus (színmű, 1937, bemutatásra halála után került sor)
  • Bosszú (kisregény, 1941)

MűfordításaiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Schöpflin Aladár: Nyugat (1925, 1936)
  • Bóka László: Magyar mártír írók antológiája (Budapest, 1947)
  • Lakatos György: Pro memoria Lakatos László (Irodalomtörténet, 1985)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Lakatos, György (1985). „Pro memoria — Lakatos László”. Irodalomtörténet (17/67.), 155-167. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)  
  2. ↑ A Magyar Színházművészeti Lexikonban a születési évszámaként 1882. van megjelölve
  3. ↑ Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1041/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  4. ↑ Házassági bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 94/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Nemzet; 1981. szept. 1. (Lakatos Gy.)
  • Irodalomtörténet; 1985 (Lakatos Gy.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakatos_László_(író)&oldid=25515077”