Főmenü megnyitása

Laskai Csókás Péter,[1] latin nevén Petrus Monedulatus Lascovius Barovius vagy …de Barovia (Laskó, ? – Gyulafehérvár, 1587.) református lelkész, teológus, iskolaigazgató.

PályájaSzerkesztés

A Baranya vármegyei Laskón született. Tanult Kolozsvár és Gyulafehérvárt, majd a fogarasi iskola igazgatója lett. Később külföldre utazott, meglátogatta Svájc, Olaszország, Franciaország és Németország nevezetesebb egyetemeit. 1578-ban beiratkozott a wittenbergi egyetemre, felvették a „Coetus hungaricus”-ba. Hazatérése után, 1580-ban Marosvásárhelyen iskolaigazgató lett, a következő év végén újból külföldre utazott. Olaszország és Franciaország után 1582-ben fél évet Wittenbergben. Rövid itthoni tartózkodás után egy patronusa fiának mentoraként ismét útra kelt Olaszországba Római tartózkodása után, 1584-ben előbb Genfben, utána ősztől Wittenbergben tartózkodott.

MunkáiSzerkesztés

  • Hitvitázó munkája: Speculum exilii et indigentiae nostrae (Brassó, 1581). [A katolikusok és unitáriusok ellen írt polemikus könyv. Hittudományi fejtegetései mellett latin és görög versekben dicsőíti erdélyi pártfogóit: Báthory Zsigmond fejedelmet és több tanácsosát.]
  • Másik teológiai munkája: Theorematum de puro et expresso Dei verbo… examen et refutatio (Az Isten tiszta és világos igéjére vonatkozó vetekedések ... vizsgálata és cáfolata) (Genf 1585). [A jezsuiták ellen írt értekezések gyűjteménye. Ajánlva patrónusainak, az erdélyi tanácsuraknak.)
  • Filozófiai munkája: De homine, magno illo in rerum natura miraculo et partibus eius essentialibus (Az emberről, a természetnek erről a nagy csodájáról és annak lényegi részeiről) (Wittenberg, 1585). [Első része a lélekkel, második része az emberi testtel és szervezettel foglalkozik. Ajánló levelében előszámlálja mindazokat a magyarokat, akik 1585-ig Wittenbergben tanultak.]

Szily Kálmán megállapítása szerint az 1585-ben Lyonban megjelent tíznyelvű Calepinus-szótár magyar szómegfeleléseit jelentős részben – néhány magyar diák segítségével – ő írta, és új szócikkekkel is ő egészítette ki.

„Megvizsgáltuk Laskai ránkmaradt műveit, és meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy a korabeli átlagos humanista műveltség kereteit messze túlhaladó mértékben találunk e művekben természettudományi képzettségre valló részeket.”[2]

ForrásokSzerkesztés

  1. Egy feltételezés szerint inkább Laskai Csókai Péter. Herepei János: Magyar Könyvesház (pdf). Epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2012. november 20.)
  2. Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (pdf). Orvostortenet.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 20.)