Latkóczy Imre

Latkóczi Latkóczy Imre (Nyitra, 1848. szeptember 4. – Laßnitzhöhe, 1908. október) államtitkár, országgyűlési képviselő, a közigazgatási bíróság másodelnöke.

Latkóczy Imre
Született	1848. szeptember 4. Nyitra
Elhunyt	1908. október 23. (60 évesen) Laßnitzhöhe
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bíró politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1895. március 2.) magyarországi parlamenti képviselő (1895. december 16. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1898. szeptember 6.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1896. december 7.) a magyar főrendiház tagja (1898. szeptember 5. – 1908. november 27.)
Iskolái	Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1868)
Halál oka	öngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Latkóczy Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Tanulmányait a nyitrai piaristáknál kezdte és Pozsonyban folytatta. 1868-ban nyitramegyei aljegyzővé, néhány hónappal később pedig Nyitra városi tanácsnokká és törvényszéki bíróvá választották. Utóbbi állásáról 1870-ben lemondott és letette az ügyvédi s 1871-ben a váltójegyzői vizsgát. Ezentúl mint gyakorló ügyvéd működött, de idejének legnagyobb részét a közigazgatásnak és megyéje kulturális fellendítésének szentelte. Mint a megyei és városi közgyűlések egyik vezérszónoka nagy szerepet játszott és 1889–1890-ben több fontos ügyben (regalekártalanítás stb.) sikeresen közreműködött a kormány és a vármegye közönsége között.

1884-ben a nyitrai választókerületben szabadelvű programmal országgyűlési képviselőnek választották; öt évig állandó rendes előadója volt a közigazgatási bizottságnak; és ismételten mint előadó s elnök működött az egyik bíráló bizottságban, részt vett több enqučteben, tagja volt a kúriának választó ügyekben való bíráskodását szabályozó javaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak. 1891. és 1892-ben a kormány által ismételten codificationalis munkálatokkal bízatott meg; 1893–94-ben az ország felvidéki határainak és határvizeinek szabályozására kiküldött országos bizottságának elnöke volt; az osztrák és morvaországi bizottságokkal az összes függő kérdéseket sikeresen oldotta meg. 1890 óta ismételten főispáni állásokra s 1894-ben a kereskedelemügyi államtitkári állás elfogadására felhivatott. A Bánffy-kormány megalakulása alkalmával 1895. február 24-én a belügyminisztériumban államtitkárrá neveztetett ki. 1896-ban Balassagyarmaton és Halason megválasztatván, az előbbi kerületet tartotta meg.

1908-ban korrupción érték (patika panama). 1908. október 21-én elfogadták a közigazgatási bírósági másodelnökségről való lemondását. 1908-ban szanatóriumi gyógykezelésén öngyilkos lett. Korbuly Ernő tartalékos tisztet az ügyben játszott szerepéért a katonai bíróság 1910-ben lefokozta.

Művei

A Nyitramegyei Közlöny munkatársa volt. Országgyűlési beszédei a Naplókban (1884–87. I. Költségvetés 1885-re, IX. XI. Közigazgatási tisztviselők elleni fegyelmi eljárás, előadó, XVI. Védhimlőoltás, előadó, Választási visszaélések, előadó, 1897. Válaszai Eötvös Károlynak a levéltári vitában sat.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Vasárnapi Ujság 1895.
• Pallas Nagy Lexikon XI, 286.
• Sturm Albert: Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 283. I.
• Magyar Könyvszemle 1897, 65, 82.
• Faith Fülöp híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939