Főmenü megnyitása

Lazarus von Mamula báró, németül: Lazarus Freiherr von Mamula, szerbül: барон Лазар Мамула, baron Lazar Mamula (Gomirje, Horvátország, 1795. május 22.Bécs, 1878. január 12.) osztrák császári táborszernagy, 1859-1865 között a Dalmát Királyság kormányzója ill. császári-királyi helytartója.

Lazarus von Mamula
Josef Kriehuber litográfiája, 1853.
Josef Kriehuber litográfiája, 1853.
Beceneve „Vater Mamula”
Született 1795. május 22.
Gomirje, Horvátország
Meghalt 1878. január 12. (82 évesen)
Bécs
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége horvát
Ország Habsburg Birodalom
Fegyvernem tüzérség
Szolgálati ideje 1815–1865
Rendfokozata táborszernagy
Egysége Stájer–horvát hadtest
Déli Hadsereg
Dalmáciai hadtest
Kitüntetései Mária Terézia-rend
Lipót-rend
Kat. Érdemkereszt
Vaskorona-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazarus von Mamula témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Mérnökkari akadémiát végzett, 1815-től hadfi volt a mérnökkarnál. 1831-től százados. 1833-39-ben Tirolban szolgált. 1841-ben őrnaggyá léptették elő.

1848-ban már ezredes, decembertől a stájer-horvát hadtest vezérkari főnökeként vett részt az Eszék majd Pétervárad elleni hadműveletekben. 1849 februárjától dandárparancsnok. 1849. március 29-én a Kamenicz-Karlovitz közötti sáncok védelmében kitüntette magát, és sikeresen verte vissza a túlerejű magyar erők támadását, ezért megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. Május 25-én bevette a péterváradi várőrség által épített sáncokat. Megkapta a Katonai Érdemkeresztet, a hadi ékítménnyel. 1850-ben vezérőrnaggyá léptették elő, 1851-ben pedig bárói rangra emelték. 1853-ban altábornaggyá léptették elő, és hadosztályparancsok lett Dalmáciában.

1859-ben, Josip Jelačić bán, tábornagy elhunytakor Mamula altábornagy lett a Dalmát Királyság polgári és katonai kormányzója. 1861-ben (a februári pátens kiadása és a dalmát tartományi gyűlés megalakulása után) ugyanott császári tartományfőnöki (helytartói) kinevezést kapott. E tisztséget 1865-ig töltötte be, ekkor szembetegsége miatt kérte nyugállományba helyezését. Táborszernagyi rangban vonult vissza. Megkapta a Lipót-rendet is.

ForrásSzerkesztés