Lazarussuchus
A Lazarussuchus (jelentése 'Lázár-krokodil', arra utalva, hogy Lázár-taxonnak számít) a bazális choristoderák egyik vízi életmódot folytatott neme, amely a késő oligocén és a kora miocén időszakok között élt Franciaország és Csehország területén. Két faja vált ismertté: a típusfaj, a késő oligocénból, Franciaországból származó L. inexpectatus (nevének jelentése 'váratlan') (Hecht, 1992);[1] és a kora miocénből, Csehországból származó L. dvoraki (melynek neve Zdeněk Dvořákra utal).[2] Nem volt nagy méretű állat, az L. inexpectatus koponyája 4,54 centiméteres hosszúságot ért el.[1]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő oligocén - kora miocén | ||||||||||||||||
 Lazurussuchus inexpectatus
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lazarussuchus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lazarussuchus témájú kategóriát. |
Lázár-taxon szerkesztés
A Lázár-taxon egy olyan taxon, melynek fosszilis rekordban történő megjelenései nagy mértékben elkülönülnek egymástól, ugyanis az egyik helyen a fosszíliák eltűnnek, később pedig egy másik helyen újra megjelennek. A choristoderák esetében úgy tűnt, hogy a csoport kihalt az eocén idején, azonban a Lazarussuchus megmutatta, hogy évmilliókkal később, kis gyíkszerű állatok formájában ismét feltűnt.[1] Emellett, abból, hogy a Lazarussuchus a filogenetikai elemzés alapján látszólag nagyon bazális choristodera, bazálisabb a késő kréta időszaki choristoderáknál,[3] és talán bazálisabb még a feltételezett késő triász időszakban élt choristoderánál, a Pachystropheusnál is, arra lehet következtetni, hogy a kis choristoderák hosszú fejlődési vonalát még nem találták meg, illetve nem ismerték fel.[2] Evans és Klembara az L. dvorakiról szóló leírásukban kijelentették, hogy a kis choristoderák, Európa miocén időszaki éghajlatának története és a többi európai hüllő fosszilis rekordja alapján fennmaradhattak egészen a kora miocénig; jelezve, hogy jelentős lehűlés nem következett be a késő pliocént megelőzően.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Hecht, M.K. (1992). „A new choristodere (Reptilia, Diapsida) from the Oligocene of France: an example of the Lazarus effect”. Geobios 25, 115–131. o.
- ↑ a b c Evans, Susan E., and Klembara, Jozef (2005). „A choristoderan reptile (Reptilia: Diapsida) from the Lower Miocene of northwest Bohemia (Czech Republic)”. Journal of Vertebrate Paleontology 25 (1), 171-184. o.
- ↑ Evans, S.E., and Hecht, M.K. (1993). „A history of an extinct reptilian clade, the Choristodera: longevity, Lazarus-Taxa, and the fossil record”. Evolutionary Biology 27, 323–338. o.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lazarussuchus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Darren Naish: Ghost lineage. [2008. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
