Leedsichthys problematicus

fosszilis csontoshal-faj

A Leedsichthys problematicus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának Pachycormiformes rendjébe, ezen belül a Pachycormidae családjába tartozó fosszilis faj.

Leedsichthys problematicus
Evolúciós időszak: Késő jura
A faj egy példánya bal oldalon
A faj egy példánya bal oldalon
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pachycormiformes
Család: Pachycormidae
Nem: Leedsichthys
Woodward, 1889
Faj: L. problematicus
Tudományos név
Leedsichthys problematicus
Woodward, 1889
Szinonimák
  • Leedsichthys notocetes Martill et al., 1999
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Leedsichthys problematicus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Leedsichthys problematicus témájú médiaállományokat és Leedsichthys problematicus témájú kategóriát.

Tudnivalók szerkesztés

 
Két Leedsichthys

A Leedsichthys 165-152 millió évvel élt ezelőtt a késő jura korban.

A Leedsichthys egy óriási hal volt, amely mellett a tenger többi állatai törpéknek tüntek. A hatalmas mérete ellenére, e hal egy nyugodt óriás volt, amely kis rákokkal (krill), medúzákkal és kisebb halakkal táplálkozott. Az állat az óceán felső rétegében úszva szűrte ki a vízből a planktont kopoltyúi segítségével. A kopoltyúk a szája mögött helyezkedtek el, és évente egyszer kicserélte őket. A halnak 40 000 foga volt. Táplálkozási módszere és tápláléka hasonlított a mai kék bálna étkezési módszeréhez.

A Leedsichthys valószínű, hogy nagy távolságokat tett meg a „planktonleves” felkutatásához. E táplálékforrás évszakonként más és más helyen szaporodott el nagy számban. Évente egyszer, valószínű, hogy bőséges táplálkozás után, a hal kicserélte a szája mögött elhelyezkedő, óriási szűrő-kopoltyúkat. Ekkor a Leedsichthys biztos nem táplálkozott hetekig. A hosszú böjt során a hal legyengült és sebezhetőbbé vált.

A jura kori tengerek, amelyben a Leedsichthys élt, veszélyes helyek voltak. Hatalmas mérete ellenére a halnak nem volt védekezési eszköze a Liopleurodonnal és a Metriorhynchusszal szemben. Egy ilyen ragadozó biztos nem tett nagy kárt egy felnőtt halban, de több állat eléggé megsebesíthette, annyira, hogy a védtelen óriás meghaljon sebei által. Néha a Hybodus cápák is megtámadták.

A pontos mérete nincs teljesen megállapítva. Egyesek szerint 18-30 méter között, mások szerint 16-22 méter között vagy akár csak 9-10 méter között. A legkésőbbi méretbecslések 16-16,5 méter közötti értékeket valószínűsítenek.

Lelőhelyek szerkesztés

Leedsichthys problematicus maradványokat találtak Angliában és Németországban.

Források szerkesztés

  • BBC-Science&Nature-Sea monsters facts
  • Arthur Smith Woodward|Woodward, A.S. 1889. Preliminary notes on some new and little-known British Jurassic fishes. ISSN 0016-7568|Geological Magazine Decade 3 Volume 6: 448–455.
  • David Martill|Martill, D.M., Eberhard Frey|Frey, E., Caceras, R.P. & Diaz, G.C. 1999. The giant pachycormid Leedsichthys (Actinopterygii) in the southern hemisphere: further evidence for a Jurassic Atlanto-Pacific marine faunal province. ISSN 0028-3630|N. Jb. Geol. Paläont. Mh. 1999: 243–256.
  • Jeff Liston|Liston, J. 2013. The plasticity of gill raker characteristics in suspension feeders: Implications for Pachycormiformes. In: Gloria Arratia|Arratia, G., Hans-Peter Schultze|Schultze, H.-P. & Mark V.H. Wilson|Wilson, M.V.H. (eds.). 2013. Mesozoic Fishes 5 – Global Diversity and Evolution pp. 121–143, 9 figs. PDF.