Lengyel nemzetiségi templom

budapesti templom

A lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom) Budapest X. kerületében áll, az itt élő katolikus lengyelek részére épült. A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom mellett a legismertebb magyarországi lengyel vallási intézmény.

Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti
Egyházközség Budapest,
Pesti-Középső Espereskerület
Védőszent Segítő Szűz Mária
Püspök(ök) Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok) Kozlowsksi Karol
Építési adatok
Építése 19251930
Stílus szecessziós
Tervezője Árkay Aladár
Építtetője Wincenty Danek
Felszentelés 1930. augusztus
Felszentelő August Hlond
Elérhetőség
Település Budapest, Kőbánya
Hely 1103 Budapest, Óhegy u. 11.
Elhelyezkedése
Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom (Budapest)
Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom
Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 08′ 30″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A templom szentélye és színes ablakai

Története szerkesztés

 
A templom oldalról

A 20. század elejére több tízezer lengyel telepedett le Budapesten. A kőbányai kőfejtőkben dolgozó kolónia tagjai 1907-től a Conti-kápolnában tartották szertartásaikat, majd Wincenty Danek lengyel pap 1914-ben szerezte meg az engedélyt egy önálló, római katolikus lengyel templom megépítésére. Az első világháborúban nem indulhatott meg a munka és a gyűjtés is nehezen haladt. Végül – lengyelországi és amerikai lengyelek támogatásával – 1925-ben kezdődött el az építkezés Árkay Aladár tervei alapján. A templomot 1930 augusztusában szentelte fel August Hlond, Lengyelország bíboros-hercegprímása.

1952-ben a kommunista hatalom a templomot elvette a lengyelektől, de továbbra is templomként működött, így épségben megmaradt 1989-ig, amikor a lengyel közösség újra birtokba vehette.

Egy 1993-as rendelettel helyi műemléki védettségbe került.

2015-ben a templom a lengyel katolikus egyháztól Szent II. János Pál pápa-ereklyét kapott, melyet Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek helyezett el.[1]

Leírása szerkesztés

Az enyhén szecessziós stílusban épült templomhoz balról masszív, bástyaszerű, torony csatlakozik. Lépcsősoron jutunk a bejárathoz, azon keresztül az előtérbe, ahol a templom építését támogató személyek, cégek és intézmények, valamint Wincenty Danek, első plébános és August Hlond, a templom felszentelője emléktáblái találhatók.

A főhajót lengyel és magyar boldogokat, szenteket ábrázoló festett ablakok díszítik (Palka József és Dobsa Béla művei).

 
A templom szentélye és diadalíve

Jobb oldalon:

Bal oldalon:

A szentély előtti enyhén csúcsíves diadalíven a Madonna és a magyar és lengyel címerpajzsot tartó angyalok képe alá festett szalagsávban kétnyelvű felirat olvasható: „Oltalmad alá futunk”. A szentély festett üvegablaka Szűz Máriát és Jézus Krisztust ábrázolja, fölötte a felhőn trónoló Szentháromság látható. Az oltár fő dísze a Czestochowai Madonna képe.[2] A szentély két oldalán Fekete Madonna- és Jézus Szíve mellékoltárt alakítottak ki.

A külső falon, a bejárat mellett a Katyńi vérengzés áldozatainak emléktáblája látható.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés