Főmenü megnyitása

Lengyel tartományos fejedelmek (1138–1320)

Ez a cikk mutatja a lengyel tartományos fejedelmeket (1138-1320), a területeket, amelyeken uralkodtak, és az uralkodásuk idejét.

IdővonalSzerkesztés

IV. Mieszko lengyel fejedelemIV. Mieszko lengyel fejedelemIV. Henrik lengyel fejedelemII. Henrik lengyel fejedelemI. Henrik lengyel fejedelemIV. Mieszko lengyel fejedelemIV. Boleszláv lengyel fejedelemII. Ulászló lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyII. Vencel cseh királyI. Ulászló lengyel királyIV. Henrik lengyel fejedelemII. Leszek lengyel fejedelemV. Boleszláv lengyel fejedelemV. Boleszláv lengyel fejedelemII. Leszek lengyel fejedelemKonrád lengyel fejedelemII. Leszek lengyel fejedelemII. Kázmér lengyel fejedelemIV. Boleszláv lengyel fejedelemII. Przemysł lengyel királyIII. Mieszko lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyVencel magyar királyII. Vencel cseh királyI. Ulászló lengyel királyII. Przemysł lengyel királyII. Henrik lengyel fejedelemIII. Ulászló lengyel fejedelemIII. Mieszko lengyel fejedelemII. Henrik lengyel fejedelemI. Henrik lengyel fejedelemIII. Ulászló lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyKonrád lengyel fejedelemKonrád lengyel fejedelemI. Leszek lengyel fejedelemII. Kázmér lengyel fejedelemIV. Boleszláv lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyVencel magyar királyII. Vencel cseh királyII. Przemysł lengyel királyIV. Henrik lengyel fejedelemII. Leszek lengyel fejedelemV. Boleszláv lengyel fejedelemKonrád lengyel fejedelemII. Henrik lengyel fejedelemI. Henrik lengyel fejedelemKonrád lengyel fejedelemI. Henrik lengyel fejedelemIII. Ulászló lengyel fejedelemI. Leszek lengyel fejedelemI. Henrik lengyel fejedelemI. Leszek lengyel fejedelemIV. Mieszko lengyel fejedelemI. Leszek lengyel fejedelemIII. Ulászló lengyel fejedelemIII. Mieszko lengyel fejedelemI. Leszek lengyel fejedelemIII. Mieszko lengyel fejedelemI. Leszek lengyel fejedelemII. Kázmér lengyel fejedelemIII. Mieszko lengyel fejedelemII. Kázmér lengyel fejedelemIII. Mieszko lengyel fejedelemIV. Boleszláv lengyel fejedelemII. Ulászló lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyII. Leszek lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyII. Vencel cseh királyI. Ulászló lengyel királyII. Leszek lengyel fejedelemKonrád lengyel fejedelemI. Ulászló lengyel királyVencel magyar királyII. Vencel cseh királyI. Ulászló lengyel királyInowrocławII. Przemysł lengyel király 

MagyarázatSzerkesztés

  1. 1320-ban a tartomány a Lengyel Királyság részévé lett, Łokietek Ulászló uralkodása alatt.
  2. A Fehér Leszek gyilkossága után (1227) Keleti Pomeránia önálló fejedelemséggé vált.
  3. 1308-ban Keleti Pomerániát a Német Lovagrend elfoglalta.
  4. 1231-ben Szakallás Henrik elfoglalta Kis-Lengyelországot, kiűzve az addigi uralkodót, Mazóviái Konrádot, és maga lett krakkói fejedelem. A régi princepsi tartományból Mazóviái Konrádnál csak a łęczycai és sieradz-i föld maradt (ezenkívül Konrád Mazóviában és Kujáviában is uralkodott).
  5. 1233-ban Mazóviai Konrád felosztotta a mazóviai-kujáviai tartományt. A keleti részét (Mazóvia) a legidősebb fiának, (Mazóviai) Boleszlávnak adta, a nyugatit pedig (Kujávia) a masodiknak, (Kujáviai) Kázmérnek. Konrádnál csak Sieradz és Łęczyca maradt. Halála után (1247) mindkét tartományát Kázmér vette át.
  6. 1261-ben Kujáviai Kázmér fejedelmet kényszerítették arra, hogy kiossza a területeiből Sieradzot a legidősebb fiának, Fekete Leszeknek. Kázmér halála után (1267) Leszek Łęczycában is átvette a hatalmat. Kázmér második fia, Siemomysł, megkapta a nyugati Kujáviát (Inowrocław), a legfiatalabbak (Łokietek Ulászló, II. Kázmér és Siemowit) közösen a keleti Kujáviában uralkodtak (Brześć).
  7. Fekete Leszek halála után (1288) Siemowit lett a legkeletibb Kujávia (Dobrzyń) fejedelme, II. Kázmér a łęczycai földé, Łokietek Ulászló pedig átvette Brześć-et és Sieradzot. II. Kázmér halála után (1294) Łokietek Łęczycában is átvette a hatalmat.
  8. A Dobrzyń-i fejedelemség a Lengyel Királyság hűbérbirtoka volt; Púpos Ulászló halála után (1351) a részévé lett.
  9. Az Inowrocławi fejedelemség a Lengyel Királyság hűbérbirtoka volt, 1327-ben a részévé lett.
  10. Siemowit fiai, Boleszláv és Konrád, 1275-ig közösen uralkodtak Mazóviában, azután Boleszláv megkapta a nyugati részét (Płock), Konrád a keletit (Czersk). Konrád halála után Boleszláv lett egész Mazóvia fejedelme.
  11. 1310-ben Boleszláv kiosztotta a legidősebb fiának, Siemowitnak, a Mazóvia északkeleti részét (Varsó), a másodiknak, Trojdennak a délkeletit (Czersk), maga pedig a nyugatiban (Płock) uralkodott.
  12. Boleszláv halála után (1313) Trojden lett az egész keleti Mazóvia (Czersk és Varsó) uralkodója, Siemowit megkapta a délnyugati részt (Rawa), Boleszláv legfiatalabb fia, Wacław a nyugatit (Płock).
  13. 1329-51 között a płocki fejedelemség Csehország hűbérbirtoka volt, azután Lengyelországé. 1351-70 között megoszlott a Lengyel Királyság és a varsói fejedelmek között, 1370-81 között a mazóviai (varsói) fejedelemséghez tartozott. 1381-ben a varsói fejedelem újraalkotta a płocki fejedelemséget. 1381-ben meghalt III. Siemowit mazóviai (varsói) fejedelem és azelőtt felosztotta a fejedelemségét - a płocki részét a fia, IV. Siemowit kapta meg. 1495-ben a Lengyel Királyság részévé lett.
  14. A Varsói fejedelemség a Lengyel Királyság hűbérbirtoka volt. 1355-81 és 1488-1526 Varsó volt egész Mazóvia fővárosa, egyébként Mazóviához tartozott. 1526-ban Mazóviát hozzácsatolták a Lengyel Királysághoz.
  15. Siemowit halála után (1345) a rawai fejedelemséget felosztották Trojden varsói fejedelem unokaöccsei között, újraalkotották 1426-42 között, azután hozzácsatolták a płocki fejedelemséghez.
  16. 1177-ben Öreg Mieszko fia, Odon, kiűzte az apát az országból. 1181-ben Mieszko visszatért és a megegyezés szerint átvette a hatalmat Nagy-Lengyelország északi részében (Poznań), Odon pedig a déliben. Odon halála után az öccse, Hosszúlábú Ulászló átvette a hatalmat, Mieszko halála után (1202) Ulászló lett az egész Nagy-Lengyelország uralkodója.
  17. 1234-ben Szakallás Henrik wrocławi fejedelem elfoglalta a déli Nagy-Lengyelországot (Poznańnyal) és Odonic[1] Ulászló maradt az északiban (Gniezno). Ulászló halála után (1239) Szakallás Henrik fia, Jámbor Henrik, az északi részt is elfoglalta.
  18. 1253-ban I. Przemysł fejedelem kiosztani kényszerült az öccsének, (Jámbor) Boleszlávnak Nagy-Lengyelország keleti részét (Kalisz és Gniezno). Przemysł halála után (1257) Boleszláv átvette a hatalmat egész Nagy-Lengyelországban.
  19. 1273-ban Jámbor Boleszláv fejedelem kiosztani kényszerült I. Przemysł fiának, II. Przemysłnek Nagy-Lengyelország keleti részét (ahol előbb I. Przemysł uralkodott, de még Poznańnyal). Boleszláv halála után (1257) II. Przemysł átvette hatalmat egész Nagy-Lengyelországban.
  20. A testvérek, (Magas) Boleszláv és (Görbelábú) Mieszko, kezdetben közösen uralkodtak, de 1173-ban Boleszlávot kényszerítették kiosztani Mieszkónak a délkeleti részt (Racibórz) és a legidősebb fiának, Jarosławnak, Opole környékét. Jarosław halála után (1201) Mieszko átvette Opolét.
  21. 1248-ban Boleszláv Rogatka wrocławi fejedelem felosztani kényszerült az országát. Magának megőrizte a nyugati részt (Legnica), az öccse megkapta a legnagyobb részt (Wrocławval), a legfiatalabb öccse az északnyugatit (Głogów).
  22. 1335-ben a głogówi fejedelemség Csehország hűbérbirtokává lett, 1469-90 Magyarországé. 1482-ben az északi részét Brandenburg vette át, 1488-ban a déli részét Magyarország. 1506-ban ezt a részt csehek vették át, 1742-ben az egész terület Poroszországhoz került.
  23. 1273-ban Boleszláv Rogatka legnicai fejedelem (lásd 22) kiosztotta a fiának, (Nagyhasú) Henriknek, a déli részt (Jawor). Boleszláv halála után (1279) Henrik lett legnicai fejedelem, Jawort pedig átvette az öccse, Szigorú Bolko, aki 1291-ben meghódította Świdnicát.
  24. 1290-ben meghalt Törvényes Henrik. Egy év után (polgárháború következtében) Wrocławot az unokatestvére, Nagyhasú Henrik vette át, akinek át kellett engednie az öccsének, Bolkónak, a deli részt (Świdnica).
  25. 1311-ben (Pázarló) Boleszláv wrocławi fejedelem földeket kényszerült kiosztani az öccseinek: az idősebbnek, (Jó) Henriknek Wrocławot, a fiatalabbnak, Ulászlónak Legnicát. Magánál Boleszlávnál a keleti rész (Brzeg) maradt. De 1312-ben Boleszláv Legnicát is átvette Ulászlótól.
  26. 1325-ben a wrocławi fejedelemség Csehország részévé lett, 1742-ben Poroszországé.
  27. 1392-ben a świdnicai fejedelemség Csehország részévé lett, 1742-ben Poroszországhoz került.
  28. Ulászló opolei fejedelem halála után (1282) az fejedelemséget a fiai egymás között osztották fel: a legidősebb, Mieszko, megkapta a déli részt (Cieszyn), a harmadik, Bolko az északit (Opole, a második, Kázmér a középkeletit (Bytom), a negyedik a középnyugatit (Racibórz).
  29. Mieszko cieszyni fejedelem halála után (1314) a fejedelemséget a fiai egymás között osztották fel: az idősebb, Ulászló, átvette a keleti részt (Oświęcim), a fiatalabb, Kázmér a nyugatit (Cieszyn).
  30. Az opolei és bytomi fejedelemségek egyesültek 1498-ban, a racibórzi csatlakozott 1521-ben. Ettől fogva az így megnőtt opolei fejedelemség a Hohenzollern-ház hűbérbirtokává lett, azután a Habsburgoké, 1742-ben Poroszországhoz került.
  31. 1327-ben a cieszyni fejedelemség Csehország hűbérbirtokává lett. 1653-ban a Habsburgok hozzácsatolták az államukhoz, ahol egészen 1918-ig maradt.
  32. 1327-ben az oświęcimi fejedelemség Csehország hűbérbirtokává lett, az 1450-es évek felében Lengyelországé. 1564-ben Lengyelország bekebelezte magába.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az -ic rag szó szerint ezt jelenti, hogy fia; azért Odonic = Odon fia.

ForrásokSzerkesztés

  • Roman Grodecki, et al. Dzieje Polski średniowiecznej, I. kötét, Universitas, Kraków, 1995
  • Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987
  • Stanisław Szczur, Historia Polski – średniowiecze, Wydawnictwo Literackie, Kraków, 2002
  • Jerzy Wyrozumski, Historia Polski do roku 1505, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, 1986

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés