Főmenü megnyitása

Letov

cseh repülőgépgyártó vállalat

A Letov (Továrna na letadla, magyarul: Repülőgépgyár) csehszlovák, majd cseh repülőgépgyár, amely Prága 18. kerületében, a Letňany városrészében található. 1918-ban alapították. 2000-ben megvásárolta a francia Groupe Latécoère. Az 1940-es évek végéig számos saját konstrukciót fejlesztett ki Alois Šmolík főkonstruktőr vezetésével. Az 1950-es évektől szovjet vadászrepülőgépekhez, valamint hazai sugárhajtású gépekhez gyártott részegységeket. A repülőgépgyár napjainkban Airbus, Beoing és Embraer repülőgépekhez gyárt részegységeket.

Letov
Letňany, Letov, vrátnice (02).jpg
Típus repülőgépgyár
Alapítva 1918
Székhely Prága
Tulajdonos Groupe Latécoère
Anyavállalata Groupe Latécoère
Letov (Prága)
Letov
Letov
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 07′ 59″, k. h. 14° 31′ 14″Koordináták: é. sz. 50° 07′ 59″, k. h. 14° 31′ 14″
A Letov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Letov témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A gyárat 1918-ban alapította a csehszlovák védelmi minisztérium mint repülőgép-javító üzem, melynek feladata az első világháborúból visszamaradt és a csehszlovák légierőben használt katonai repülőgépek javítása volt. 1922-ben alakult át repülőgépgyárrá és akkor kapta a Letov nevet is, amely a cseh Továrna na latadla (Repülőgépgyár) kifejezésből alkotott mozaikszó.

A gyár történetének kezdeti időszaka szorosan összefonódik Alois Šmolik repülőgép-tervező nevével, aki Csehszlovákia 1939-es német megszállásáig a gyár főtervezője volt. Šmolik 36 repülőgépet tervezett a Letovnál és ebből 18 típust sorozatban gyártottak is.

A második világháború után átnevezték Rudý Letov (magyarul: Vörös Letov) névre, és újra elkezdett repülőgépeket gyártani. A gyár első modelljei a Letovnál gyártott német repülőgépeken alapultak. A csak egy példányban megépített Letov L 290 Orel utasszállító a Ju 290-n alapult, melynek haditengerészeti járőr változatát a második világháború alatt a Letovnál gyártották. A német He 219A–5 éjszakai vadászgép Csehszlovákiában (a Chebi repülőtéren működött üzemben) gyártott és fel nem használt alkatrészeiből a Letov a második világháború utáni években épített két gépet LB–79 típusjellel. Ezeket a gépeket sugárhajtóművel légi teszteléséhez használták. A háború alatt Csehszlovákiában is készített Ar 96 kiképző repülőgép gyártása C–2 típusjellel 1945 után néhány évig a Letov és az Avia repülőgépgyárakban tovább folyt.

A szovjet érdekszférába került csehszlovák repülőgépiparra az 1950-es évektől egyre erősebb hatással volt a szovjet repülőgépipar. A német típusokon alapuló gépek helyett a szovjet típusok, illetve ezek részegységeinek gyártása kezdődött el. Elsőként a MiG–15 licencgyártása kezdődött el Csehszlovákiában Aero S–102 jelzéssel. Ehhez a Letov a szárnyakat és a törzs hátsó részét gyártotta, a gépek összeszerelése az Aero Vodochodynál történt. Ettől az időszaktól a cég már nem gyártott saját konstrukciójú, teljes gépeket, csak részegységeket. Később az újabb típusokhoz, a MiG–19-hez és a MiG–21-hez is gyártott részegységeket a vállalat.

GyártmányaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Letov L-290 Orel. valka.cz
  2. Letov LF-107 Lunak Glider. museumofflight.org
  3. Have You Seen? Flying Magazine, XLVII. évf. 1. sz. (1950. júl.) ISSN 0015-4806
  4. Letov Š-17. valka.cz

ForrásokSzerkesztés