Lički Osik

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Lički Osik falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Lički Osik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállásfalu
Irányítószám53201
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség1438 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság579 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 36′, k. h. 15° 25′Koordináták: é. sz. 44° 36′, k. h. 15° 25′
A Wikimédia Commons tartalmaz Lički Osik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Gospićtól légvonalban 7 km-re, közúton 8 km-re északkeletre a Likai-mezőn, a 25-ös számú főút mentén fekszik. Itt halad el az A1-es autópálya és a Zágráb–Split vasútvonal is.

Története szerkesztés

Területe 1689-ben szabadult fel a több mint 160 évi török megszállás alól. 1691-ben a török elleni felszabadító harc hőse Marko Mesić Budakra horvátokat telepített le és megalapította az itteni Szent József plébániát. Első templom 1700-ban még fából épült, melyet 1723-ban kőből építettek át. 1771-ben a Likán hidat építettek, ezzel lehetővé vált a település további terjeszkedése. 1842-ben a Szent József plébániát Stari Osikra vitték át, ekkor építették fel az itteni Szent József templomot. A katonai közigazgatás idején Osikon volt a likia ezred 12. századának parancsnoki székhelye. 1843-ban a településnek 30 háza és 293 lakosa volt. 1859-ben megnyílt az itteni alapiskola. A katonai közigazgatás megszüntetése után Osik községközpont lett, de azt 1893-ban Široka Kulára helyezték át.

A falunak 1857-ben 429, 1910-ben 674 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A 20. század közepétől a régi falutól keletre felépítették a település új lakónegyedét Novi Lički Osikot, ahol mintegy hatszáz lakosnak építettek lakást. Nagy fémfeldolgozó központ is épült ide, mely főként védelmi célokra gyártotta termékeit. 1991-ben lakosságának 54 százaléka szerb, 40 százaléka horvát volt. Az első szerb támadás augusztus 28-án a főként szerbek lakta Novi Lički Osik irányából érte a település horvátok lakta részeit. A gránátok szüntelen becsapódásának 18 polgári áldozata volt, köztük egy 18 éves lány akit saját otthonában ért a találat. 1991. szeptember 1-jén éppen misére harangoztak, amikor a szerbek gránátjai felgyújtották a templomot. Az oltárképeket és az orgonát a gárdisták a sekrestye ajtón át menekítették ki, mert a főbejárat beomlott. Minden más berendezése elégett, a tetőszerkezet leégett. 6-án még egy gránáttalálat érte a templomot. A háború idején az épületet helyreállították, de a szerbek újra felgyújtották. Teljes megújítása csak a háború után, 2000-ben történt meg. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a "Vihar" hadművelet során foglalta vissza a teljes települést. A falunak 2011-ben 1892 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
429 490 428 732 674 674 652 689 532 726 2.298 3.035 3.045 2.885 1.772 1.892

(1981-ben és 1991-ben Budakkal együtt.)

Nevezetességei szerkesztés

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1842-ben épült. A templom a második világháborúban elpusztult, de a háború után, 1967-ben újjáépítették. 1991-ben a szerbek gránátjai felgyújtották, berendezése megsemmisült. 2000-ben teljesen megújították. A plébániatemplom a faluban található, főhomlokzata délkeleti tájolású. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, keskenyebb, hosszúkás, félköríves szentéllyel, a szentélytől északra csatlakozó sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A templom méreteit tekintve az egyik legnagyobb Likában, ami a település fontosságát tükrözi a katonai határőrvidék igazgatása alatt. A magas fallal körülvett fennsíkon egy, a 19. század utolsó negyedében épült ciszterna is található.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés