Lieb Ferenc (? – 1787. november 30. körül)[1] rokokó vándorfestő Északkelet-Magyarországon a 18. század második felében. A stílusa megkapóan eredeti, változatos motívumkincsét grafikai előképekről merítette.

Lieb Ferenc
Meghalt1787. november 30. körül
Alkotott18. század
Nemzetiségemagyar
Stílusarokokó
Aki(k)re hatottLieb Antal (a fia)
Farenson Ferenc (a rokona)
Fabricius Jakab Ignác (a veje)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lieb Ferenc témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

 
Egy szobabelső a L’Huillier–Coburg-kastélyban

Iglón dolgozott városi festőként, 1758-ban megházasodott, később gyermekei születtek (Klára, Antal),[2] itt vásárolt házat.

1769 őszén szerződött az edelényi L’Huillier–Esterházy-kastély szobáinak kifestésére. Mitológiai történeteket, csataképeket, hétköznapi idilleket és az évszakokhoz köthető munkákat megörökítő alkotásokat készített 1769 és 1771 között.

Neki tulajdonítható a monoki Andrássy-kastély dísztermének (A négy világrész, A négy elem, portrék) és kápolnájának (Krisztus feltámadása) figurális freskó-szekkó dísze 1770–1771-ből.

1782-től Leleszen élt, ahol 1783-ban Nepomuki Szent János-mellékoltárképet készített a premontrei templomba, 1787-ben ugyanitt a sekrestye kifestését (Szent Norbert miséje, elpusztult) vállalta.

További munkái szerkesztés

  • Egy Nepomuki Szent János-olajkép az Andrássy-kastélyban (lappang).
  • A tőketerebesi pálos templom kifestése (jelenetek Remete Szent Pál legendájából és a pálos rend történetéből) és volt főoltárképe (Mária és Erzsébet) 1777-ből.
  • A miskolci minoriták és a diósgyőri pálosok számára 1772–1778 körül készített művei nem maradtak fenn (kivéve: egy Betlehemi csillag, Sárospatak, Katolikus Gyűjtemény).[3]

Freskók az edelényi kastélyban szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

  • 2012-ben Lieb Ferenc, az edelényi festő címmel 25 perces történelmi kisjátékfilm készült.[4] Az író, producer, rendező, vágó: M. Tóth Géza, az operatőr: Csepeli Eszter, a díszlettervező: Hujber Balázs, a jelmeztervező: Bárdosi Ibolya volt. A főszerepeket Rost Andrea (Forgách Ludmilla), Antal Bálint (Ferus), Chován Gábor (Lieb Ferenc), Bartsch Kata (Ágnes) játszották.[5][6]

Jegyzetek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Jávor Anna: Lieb Ferenc, az „edelényi festő”, Művészettörténeti Értesítő, XLIX. 2000. 167–186.
  • Mikó Árpád–Wehli Tünde–Galavics Géza–Marosi Ernő: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2001. 403.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés