Ligeti Ernő

(1891–1945) erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 4.

Ligeti Ernő, 1899-ig Lichtenstein Ernő[1] (Kolozsvár, 1891. február 19.Budapest, 1945. január 11.) erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő, a helikoni közösség tagja.

Ligeti Ernő
Élete
Született1891. február 19.
Kolozsvár
Elhunyt1945. január 11. (53 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Jogi tanulmányok után lépett újságírói pályára. Előbb a Nagyváradi Napló, majd Kolozsvárott a Keleti Újság munkatársa volt. Az 1920-as évek elején vette feleségül Szántó Margit (1899-1945) színésznőt, aki az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia végzett növendéke volt (1914-1917).[2]

1924-ben részt vett az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó vállalat megalapításában. 1926-tól alapító tagja volt a Helikoni Közösségnek. 1934-ben Kolozsvárott hetilapot alapított Független Újság címmel, de a lap működési engedélyét 1940-ben a magyar hatóságok visszavonták.

A zsidótörvények okozta megélhetési nehézségek miatt - Marosi Ildikó szerint - 1943-ban költözött Budapestre az anyósához, özvegy Szántó Sománéhoz a Pozsonyi út 49-be, és a Magyar Nemzet főmunkatársa lett.

1944-ben megjárta a horthyligeti internálótábort, majd októberben a gyálpusztai sáncásó munkatábort. Az előbbiből az Erdélyi párti politikusbarátai szabadították ki, az utóbbiból valószínűleg svájci menlevél révén szabadulhatott.

A nyilasok családjával együtt gyilkolták meg 1945. január 11-én. Ligetit, feleségét és kisfiát egy nyilas osztag kirángatta a svájci követség védelme alatt álló Pozsonyi úti lakásából, bevitte az Andrássy út 60. alatti nyilasházba. Őt és családját megkínozták, majd Kun páter személyes tűzparancsára végezték ki éjjel a Liszt Ferenc téren.

Csak egyetlen gyermeke, Ligeti Károly (1928-2015) élte túl a mészárlást, aki 1946-ban Németországa, majd 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és később Kaliforniában ékszeripari vállalkozást alapított.

A neve szerepel a 2024-ben a Boráros téren felavatott Horthyliget emlékművön.

Irodalmi munkássága

szerkesztés

Költészete gondos formába öntött intellektuális líra, regényei az erdélyi társadalmi élet színes ábrázolásai. A két világháború közötti romániai magyar irodalom demokratikus gondolkodású, érdekes egyénisége.

  • Magányosan ezer tavasz közt (versek), Nagyvárad, 1913
  • Asszony (novellák), Marosvásárhely, 1920
  • Belvedere (regény), Kolozsvár, 1921
  • Erdély vallatása (politikai portrék), Kolozsvár, 1922
  • Én jót akartam (versek), Szatmárnémeti, 1924
  • Az ifjító szűz (regény), Kolozsvár, 1925
  • Föl a bakra (regény), Kolozsvár, 1925
  • A páneurópai mozgalom (tanulmány), Kolozsvár, 1926
  • A kék barlang (regény), Kolozsvár, 1927
  • Vonósnégyes (elbeszélések), Kolozsvár, 1928
  • A kuruzsló (regény), Kolozsvár, 1929
  • Az ő kis katonája (regény), Marosvásárhely, 1931
  • A két Böszörményi (regény), Kolozsvár, 1931
  • Az idegen csillag (regény), Kolozsvár, 1932
    • (A néger hősszerelmes címen is)
  • A néger hősszerelmes. Ira Aldridge; Pantheon, Bp., 1933
    • (Az idegen csillag címen is)
  • Jákob az angyallal (kisregény), Nagyvárad, 1940
  • Rózsaszüret (A Balkán regénye), Kolozsvár, 1941
  • Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 esztendő kisebbségi sorsban; Fraternitas, Kolozsvár, 1941
  • Súly alatt a pálma (Egy nemzedék szellemi élete. Emlékirat), Kolozsvár, 1941
  • Noé galambja (történelmi regény), Budapest, 1943
  1. A Belügyminisztérium 1899. évi 11627. sz. rendelete. MNL-OL 30799. mikrofilm 1162. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 38. oldal 53. sor.
  2. . libraryservices.elte.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)

További információk

szerkesztés