Lipovo Polje
Lipovo Polje falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.
| Lipovo Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Perušić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53203 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 507 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 52″, k. h. 15° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 44° 45′ 52″, k. h. 15° 10′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lipovo Polje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Otocsántól légvonalban 13 km-re közúton 35 km-re délre, községközpontjától légvonalban 17 km-re közúton 12 km-re északnyugatra az Északi-Velebit keleti lejtői alatti azonos nevű mező délnyugati szélén hosszan elnyúlva fekszik. Az északnyugat-délkeleti irányban 9 km hosszan elnyúló 1,5 – 2,5 km széles mezőt északról és délről 650-től 800 méteres magaslatok határolják, míg északnyugatról 20 – 40 méter magas sziklák zárják le. A mező közepén a Lika folyó kanyarog át. Átlagos tengerszint feletti magassága 485 méter. Legmélyebb pontja a Mlinicei víznyelőnél 473 méter. Legjelentősebb víznyelői az északnyugati részen található Markov ponor és a Mlinicei víznyelő. Az áradások a “Sklope” gát megépítése előtt gyakran árvizeket okoztak, ezért a nagy befogadóképességű víznyelők különösen fontos szerepet töltöttek be. Szükséges volt bejáratuk tisztítása, átjárhatóan tartása.
Története szerkesztés
Szerb és horvát határőr családjai a 17. század végén a török által megszállt területről vándoroltak be ide, egyházilag a szomszédos Kosinj parókiájához tartoztak. 1857-ben 1185, 1910-ben 1342 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején lakói közül sokan vettek részt a partizánmozgalomban. 1941. augusztus 6-án az usztasák megtorlásul 208 szerb nemzetiségű polgári személyt, köztük 56 nőt és egy gyermeket dobtak a 40 méter mély gornji kosinji Sveta Ana barlangba. Az áldozatok közül 90 lipovo poljei lakos volt. 1991-ben lakosságának 91 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 121 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.185 | 1.207 | 1.041 | 1.138 | 1.292 | 1.342 | 1.260 | 1.164 | 973 | 903 | 788 | 582 | 461 | 321 | 185 | 121 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[4] 1803-ban épült, a kosinji parókiához tartozik. Nemrég újították fel. A templom a falun kívül, egy dombon áll, kőből készült cinteremmel körülvéve. Egyhajós, keletelt tájolású, 14,2 x 8,8 méter méretű, téglalap alaprajzú hajóval, és a hajónál keskenyebb sokszög záródású szentéllyel rendelkező épület a főhomlokzat feletti, két harang számára kialakított oromfalas harangtoronnyal. A főhajó és a szentély síkmennyezetű. A homlokzaton egyszerű formájú portál, a templom déli fala mentén pedig három sírkővel jelölt sír található. Az ikonosztáz és a csillár a régi templomi berendezésből maradt fenn.
Források szerkesztés
- Perušić község hivatalos oldala (horvátul)
- Perušić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6613.
