Liszva (település)

város Oroszországban

Liszva (oroszul: Лысьва) város Oroszország Permi határterületén; korábban a Liszvai önkormányzati járás székhelye, 2011. december 1. óta Liszvai városi körzet.[1]

Лысьва
Лысьва címere
Лысьва címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
Irányítószám618900–618909
Körzethívószám34249
Népesség
Teljes népesség53 057 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Liszva (Oroszország)
Liszva
Liszva
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 06′ 01″, k. h. 57° 48′ 16″58.100381°N 57.804328°EKoordináták: é. sz. 58° 06′ 01″, k. h. 57° 48′ 16″58.100381°N 57.804328°E
Liszva (Permi határterület)
Liszva
Liszva
Pozíció a Permi határterület térképén
Liszva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Лысьва témájú médiaállományokat.

Lakossága: 65 918 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

A Középső-Urál nyugati lejtőjén, Permtől 86 km keletre, a Liszva (a Csuszovaja mellékfolyója) partján terül el. Vasútállomás a Csuszovszkaja–Kuzino–Jekatyerinburg vasútvonalon. A város mellett vezet az Urál nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú KungurCsuszovojSzolikamszk országút.

A várost a folyóról nevezték el, melynek neve a komi-permjak лысь ('tűleveles erdő') és ва ('víz, folyó') szavakból származik. A város területéhez tartozik a folyón a 18. században kialakított víztározó is.

Története

szerkesztés

A Liszva folyó vidéke egykor a Sztroganovok birtokaihoz tartozott. A 18. század második felében örökség útján Varvara Sahovszkaja hercegnőé lett. A település az általa 1785-ben alapított és 1787 végén megnyitott vasgyártó üzem mellett alakult ki. Később az üzemet egy másik híres arisztokrata család, a Suvalovok egyik tagja örökölte. A 19. század közepén áttértek a hengerelt lemez gyártására, később a nyersvasgyártást megszüntették, a nyersvasat más gyáraktól szerezték be. 1900-ban két Siemens–Martin-kemencét állítottak fel. Az 1902-ben épült vasútvonal megteremtette a gyár és a település fejlődésének alapjait. A városközpontban máig fennmaradt az egykori vasgyár 19. század elejéről származó épületegyüttese.

Liszva 1926-ban kapott városi rangot, a következő évtizedben több kulturális, oktatási és egészségügyi létesítménye épült, vasipari technikumot alapítottak. Az első- és a második világháború idején a gyárat ideiglenesen hadiipari termelésre állították át. A háború után a tervgazdálkodásnak megfelelően működött tovább. Az 1950-es évek elején felépült a város új nagy iparvállalata, a turbógenerátorgyár. Az 1960-as években több élelmiszeripari üzemet alapítottak, később felgyorsult a lakásépítkezés. A Szovjetunió felbomlása utáni válság a nehézipari üzemeket és az azok termelésére alapozott várost is erősen sújtotta.

Gazdasága a 21. században

szerkesztés

A város gazdaságának fontosabb ágazatai a gépgyártás, a fémfeldolgozó- és a könnyűipar, valamint az építőanyaggyártás, mezőgazdasági termékek feldolgozása. Legnagyobb ipari létesítményei:

  • A Liszvai Kohászati Gyár a 18. században alapított és a város egész 20. századi történetével összefonódott gyár jogutódja.[3]
  • A korábbi turbogenerátorgyár (1988 óta Privod néven) villamos gépeket, turbógenerátorokat, elektromos berendezéseket állít elő a közlekedés, a földgáz- és olajipar számára.[4]
  • A Liszva-Nyeftyemas az 1992-ben alapított gépgyár: az olajbányászatban használt szivattyúk, berendezések gyártására szakosodott Borec társaság tagja.[5]
  • A Liszvai Harisnya- és Kesztyűgyár szintén a szovjet korszaka terméke, napjainkban részvénytársasági formában működik.[6]

Felsőoktatás

szerkesztés

A permi műszaki egyetem kihelyezett tagozata 1965-től 1991-ig működött a városban. 1997-ben a tagozat ismételt megalapításával újraindult a felsőoktatás.[7]

  1. Закон Пермского края от 01.12.2011 № 865-ПК Об «объединении поселений, входящих в состав муниципального образования „Лысьвенский муниципальный район“, и наделении вновь образованного муниципального образования статусом городского округа»[halott link]
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  3. Archivált másolat. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  4. Archivált másolat. [2015. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  5. [1]
  6. [2] Archiválva 2015. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. Archivált másolat. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)