Liu Hszin (adott neve: Ce-csün 子駿)[m 1] a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós, csillagász, bibliográfus. Az ő nevéhez fűződik a () elsőként történő kiszámítása Kínában. Az ugyancsak nagyformátumú tudós, Liu Hsziang fia.

Liu Hszin
Született Liu Ce-csün (劉子駿)
kb. i. e. 50
Elhunyt i. sz. 23
Csangan
Állampolgársága Kína
Nemzetisége kínai
Gyermekei Liu Fen
SzüleiLiu Hsziang
Foglalkozása csillagász, történész, bibliográfus
Halál okaöngyilkosság
Átírási segédlet
Liu Hszin
Kínai átírás
Hagyományos kínai 劉歆
Egyszerűsített kínai 刘歆
Mandarin pinjin Liú Xīn
Wade–Giles Liu2 Hsin1

ÉleteSzerkesztés

Liu Hszin kb. i. e. 50-ben született. Apja a császári könyvtár megbecsült könyvtárosa, Liu Hsziang volt. Nevét, a császári Kínában szokásos névtabu miatt később Liu Hsziura (劉秀) változtatta. Karrierje a Nyugati Han-kor utolsó éveiben, és a Han-dinasztia folytonosságát rövid időre megakasztó Hszin-dinasztia (i. sz. 9–23) idején teljesedik ki. Noha kezdetben odaadó híve volt a trónbitorló és az új dinasztiát megalapító Vang Mangnak (王莽; i. e. 45 – i. sz. 23), de miután a seregei i. sz. 23. július 23-án vereséget szendvedtek, elfordult tőle, és részt vett egy ellene szervezett összeesküvésben. Amikor az összeesküvést leleplezték, az abban résztvevőket halálra ítélték, majd kivégezték. Liu Hszin nem várta meg az ítéletet, több társához hasonlóan, öngyilkosságot követett el.

MunkásságaSzerkesztés

A Han-dinasztia híres reformpolitikusa, Vang Mang elrendelte, hogy a mértékegységeket egységesíteni kell az egész birodalomban. A rendszer kidolgozásának feladatát Liu Hszin hajtotta végre. E megbízatása során elkészítette a mértékegységek rézetalonját, melyek definícióját törvénybe iktatták. A neki tulajdonított, és csia liang hu (嘉量斛) néven ismert etalont ma Pekingben őrzik.[1] E munkája kapcsán állapította meg a értékét is 3,1547-nek. Ekkor történt a matematika történetében először, hogy törvénybe foglalták a értékét.[2] Matematikai eredményei később olyan kiváló tudósokat inspiráltak, mint Csang Heng (78–139) és Liu Huj (3. század).

Vang Mang a császári udvar csillagászaként elkészítette a dinasztia hivatalos naptárát is, de több, a bolygók mozgásával kapcsolatos fontos számítást is elvégzett.[3]

Matematikai és csillagászati munkássága mellett mindenképpen meg kell említeni a bibliográfusként végezett nagyszerű teljesítményét is, amely valójában az apja által megkezdett munka befejezése volt. Ő öntötte végleges formába a Csi lüe (《七略》), vagyis a Hét kategória című bibliográfiát, amely később az ókori kínai írásbeliség, könyvészet legteljesebb bibliográfiájának, a Ji-ven-csenek az alapját képezte.

Irodalmárként végzett eredményeinek sorában meg szokták említeni, hogy az ókori történeti műhöz, a Csun-csiu, vagyis a Tavasz és ősz krónikájához, a Co Csiu-ming által írt kommentár végleges címét, amelyen a konfuciánus kánonban is helyett kapott, ő rögzítette Co csuan formában. Továbbá ő a megalapítója, az úgynevezett „Régi szövegek iskolája” (ku-ven csing 古文經) néven ismert filológiai, szövegkritikai irányzatnak is.

HivatkozásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A magyar nyelvű matematika-történeti szakkönyvekben a neve igen gyakran, de hibásan a Liu Ci formában szerepel.

ForrásokSzerkesztés

  1. Needham 1959. 100. o.
  2. Lásd: Pi, avagy amit már az Ókorban is ismertek… és akik ismerték. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  3. Needham 1959. 401., 404., 414. o.

IrodalomSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés