Liu Hsziang (tudós)

Liu Hsziang (adott neve: Ce-cseng 子政) a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós és állami hivatalnok. Filológusi, bibliográfusi és történészi munkássága is örökérvényű. Egyik legnagyobb érdeme a császári könyvtár állományának elrendezése, és annak katalógusának összeállítása. Emellett számos klasszikus kínai mű szerkesztése is az ő nevéhez köthető.

Liu Hsziang
Liu Hsziang (Liu Xiang) portréja
Liu Hsziang portréja
Született Liu Keng-seng (劉更生)
i. e. 77
Hszücsou (徐州) (a mai Csiangszu tartományban)
Elhunyt i. e. 6
Nemzetisége kínai
Gyermekei Liu Hszin
SzüleiLiu De
Foglalkozása filológus, bibliográfus, történész
Átírási segédlet
Liu Hsziang
Kínai átírás
Hagyományos kínai 劉向
Egyszerűsített kínai 刘向
Mandarin pinjin Liú Xiàng
Wade–Giles Liu2 Hsiang4

Származása, családjaSzerkesztés

Liu Hsziang a Han-dinasztia alapítójának, Liu Pang távoli leszármazottja volt, így az uralkodó Liu család tagjai közé tartozott. Az apja még márki rangot viselt.[1] A fia, Liu Hszin folytatta az általa megkezdett családi hagyományt és elvitathatatlan matematikai, csillagászati érdemeivel tudósként szerzett nevet magának. Felmenői között volt Liu An, aki Huajnan hercegeként a Huaj-nan-ce című, nagy jelentőségű filozófiai traktátus szerzője.

ÉleteSzerkesztés

Liu Hsziang Jüan császár (Han Jüan-ti 漢元帝) uralkodása idején (i. e. 48–33) tagja azon konfuciánus hivatalnokokból álló csoportnak, akik korlátozni akarták a császárhoz női ágon kötődő családoknak, a Siknek (石) és a Hszüknek (許) a befolyását. Ám végül a két nagyhatalmű eunuchhal, Hung Kunggal (弘恭) és Si Hsziennel (石顯) szemben alulmaradtak, és Liu Hsziangot társaival együtt bebörtönözték. Rövid idő múlva ugyan visszanyerte a szabadságát, de mintegy tizenöt évig nem jutott hivatalnoki kinevezéshez.[2]

Cseng császár (Han Cseng-ti 漢成帝) (ur. i. e. 33–7) trónra lépése után, a hatalmi erőviszonyok átrendeződésének köszönhetően ismét folytatódhatott Liu Hsziang hivatalnoki karrierje. I. e. 26-ban a császár úgy rendelkezett, hogy szervezze meg a császári könyvtár hatalmas állományának rendezezését, és készítse el annak bibliográfiai katalógusát. Liu Hsziang mintegy 20 éven át, egészen az i. e. 6-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a feladaton, de munkáját majd csak a fia, Liu Hszin (i. e. 50 – i. sz. 23) fejezte be.

MunkásságaSzerkesztés

Liu Hsziang nevéhez fűződik az első kínai bibliográfiai mű, a Pie-lu (別錄 / 别录) című katalógus, amelyben a császári könyvtár állományát katalogizálta, és amely, valamivel több mint egy évszázad múlva elsődleges forrásul szolgált a Han su bibliográfiai szakaszának, a Ji-ven-cse összeállításához.

Ő volt a Hegyek és vizek könyvének név szerint ismert első szerkesztője. Zseniális szerkesztői tehetségének további gyümölcsei a A hadakozó fejedelemségek intrikái című anekdotikus történeti mű, vagy a moralizáló példatörténetek gyűjteményei: az Új összeállítás és a Beszélgetések kertje. Olyan életrajzi gyűjtemények összeállítása is neki köszönhető, mint a Kiváló asszonyok életrajzai és a taoista szentek hagiográfiája, a A kiváló szentek életrajzai.

Liu Hsziang költőként is nevet szerzett, neki tulajdonítják a Csu elégiái antológiában fennmaradt „Kilenc panasz” (Csiu tan 九歎 / 九叹) című versciklust.[3]

HivatkozásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Hawkes 2011. 330. o.
  2. Hawkes 2011. 281. o.
  3. Hawkes 2011. 280. o.

IrodalomSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés