Lordfőkincstárnok (Egyesült Királyság)

(Lord Főkincstárnok (Egyesült Királyság) szócikkből átirányítva)

A Lordfőkincstárnok (angolul Lord High Treasurer) vagy Lordkincstárnok (Lord Treasurer) magas angol kormányzati rang volt, az 1707-es egyesülési törvények óta brit kormányzati pozíció, amelyet régóta nem egy személy, hanem egy testület tölt be. A harmadik legmagasabb rangú állami főhivatalnok Nagy-Britanniában (a Lord Főintéző (Lord High Steward) és a lordkancellár (Lord High Chancellor) után).

A Lordfőkincstárnok hivatalának szimbólumával, a fehér bottal.

A Lordfőkincstárnok Őfelsége Kincstára (vagy más néven az Exchequer) feje. A 17. század óta ezt a hivatalt gyakran nem egy személy, hanem egy bizottság őrizte. E bizottság tagjainak hivatalos neve a Kincstár Lord Megbízottja (Lords Commissioners of the Treasury) volt. 1714-től, Charles Talbot lemondása óta a hivatal bizottság kezében van.

Bár Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (a mai Egyesült Királyság elődje) már 1801-ben létrejött, csak egy 1816-os törvény (Consolidated Fund Act) egyesítette a Nagy-Britannia Lordfőkincstárnoka és az Írország Lordfőkincstárnoka pozíciókat, 1817 január 5-ével, az Egyesült Királyság és Írország Lordfőkincstárnoka néven.[1] The office continued in commission and the commissioners of the old office of Lord High Treasurer of Great Britain continued as the commissioners of the new combined office.[1]

A modern időkben, a hagyomány alapján a bizottság tagja az Egyesült Királyság miniszterelnöke, mint a Kincstár Első Lordja, és a kincstári kancellár, mint "a kincstár második lordja". A bizottságba más tagokat is ki szoktak nevezni junior tagnak a kormányzatból, általában képviselőházi frakcióvezetőket (whip, az a személy, aki betartatja a párton belüli szavazási fegyelmet).

Eredete szerkesztés

Az angol Kincstár intézménye 1126-ban jöhetett létre, I. Henrik angol királyI. Henrik uralkodása alatt, amikor a pénzügyi feladatok elkülönültek azoktól, amelyekből a Lord Főkamarás posztja létrejött. A Kincstár eleinte a királyi háztartás egy része volt, amely a király pénzét kezelte. 1216-ban kineveztek egy kincstárnokot, hogy a winchesteri kincstárat felügyelje. A Kincstárnok az Exchequer egyik hivatalnoka is volt, és a királyi számlákat felügyelte. A Tudor-ház idejére a főhivatalnokok közé emelkedett, a lordkancellár és a főistállómester mögött. Az 1351-es árulási törvény szerint meggyilkolása hazaárulás volt.

A 16. században a Lordfőkincstárnokot gyakran a legfontosabb kormányhivatalnoknak tekintették, de facto miniszterelnöknek. Példaként a hivatal erejére említhető például William Cecil, Burghley első bárója, aki 1572 és 1598 között töltötte be a főkincstárnoki pozíciót. Hivatali idejében, I. Erzsébet uralkodása alatt a kormányzat fő irányítója volt.[2]

A hivatal ma szerkesztés

Ma a Kincstár Első Lordja a hagyomány szerint a miniszterelnök, a Második Lord pedig a pénzügyminiszter (Chancellor of the Exchequer) aki a pénzügyi feladataok javát ellátja. A Lord Alkincstárnokok elméletileg tagjai a Kincstár vezetőtestületének, de valójában parlamenti "whip" (szavazatbiztosító) szerepet töltenek be, formálisan a Parlamenti Kincstári Titkárság alá rendelve.

A jelenlegi (2022, február 27) megbízottak: Boris Johnson miniszterelnök és Rishi Sunak pénzügyminiszter ( Chancellor of the Exchequer). Az alkincstárnokok David Evennett MP, John Penrose MP, Mel Stride MP, Charlie Elphicke MP, George Hollingbery MP és Guto Bebb MP.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Consolidated Fund Act 1816. legislation.gov.uk . UK Government. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  2. Loades, D., The Cecils: Privilege and Power behind the throne, The National Archives, 2007.
  3. Ministers. GOV.UK . (Hozzáférés: 2017. január 24.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lord High Treasurer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.